Bárczi Géza

| szakma = magyar nyelvész, magyar–francia nyelvtörténész | művésznév = | becenév = | munkái = | kitüntetései = | hivatalos oldala = | alsablon = | blog = | IMDb = }} Bárczi Géza (Zombor, 1894. január 9.Budapest, 1975. november 7.) Kossuth-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1939), majd rendes (1947) tagja. Az egyik legnagyobb magyar nyelvtörténész, a tudós- és tanárképzés példamutató egyénisége. Főbb kutatási területei a magyar nyelvtörténet (kiváltképpen hangtörténet, történeti alaktan, szókészlettan, etimológia, névtan), a nyelvváltozatok vizsgálata (történeti és leíró nyelvjáráskutatás, a pesti nyelv, az argó), a romanisztika (a magyar nyelv francia jövevényszavai), a nyelvművelés és az eszperantó nyelv művelése volt. Információk a Wikipedia alapján
1 - 12 megjelenítése a 12 találatból, Keresési idő : 0.04s Szűkített eredmények
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
    Online elérés
    Cikk
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
    További közreműködők: ...Bárczi Géza...
    Online elérés
    Cikk
  11. 11
    További közreműködők: ...Bárczi Géza...
    Online elérés
    Cikk
  12. 12
    További közreműködők: ...Bárczi Géza...
    Online elérés
    Cikk