Szennyvíziszap-komposzttal történő kezelés hatása a talaj CO2-respirációjára, tápanyag- és nehézfém-tartalmára csernozjom talajokon

A szennyvíziszap olyan szerves anyagokat, mikro- és makrotápanyagokat tartalmaz, amelyek mezőgazdasági felhasználás esetén javítják a talaj termékenységét. Ráadásul a szerves anyagok és a mikrobiológiai aktivitás növekedésével a talaj CO2-respirációja javulhat, és többlet CO2 kötődhet meg a talajban...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Barta Károly
Babcsányi Izabella
Farsang Andrea
Tóth Máté
Fekete István
Ladányi Zsuzsanna
Csányi Katalin
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2022
Sorozat:TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY 20 No. Suppl. 1
Tárgyszavak:
doi:10.56617/tl.3152

mtmt:33072525
Online Access:http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/25512
LEADER 03675nab a2200289 i 4500
001 publ25512
005 20221111155649.0
008 221111s2022 hu o 0|| Magyar d
022 |a 1589-4673 
024 7 |a 10.56617/tl.3152  |2 doi 
024 7 |a 33072525  |2 mtmt 
040 |a SZTE Publicatio Repozitórium  |b hun 
041 |a Magyar 
100 1 |a Barta Károly 
245 1 0 |a Szennyvíziszap-komposzttal történő kezelés hatása a talaj CO2-respirációjára, tápanyag- és nehézfém-tartalmára csernozjom talajokon  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Barta Károly 
260 |c 2022 
300 |a 147-159 
490 0 |a TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY  |v 20 No. Suppl. 1 
520 3 |a A szennyvíziszap olyan szerves anyagokat, mikro- és makrotápanyagokat tartalmaz, amelyek mezőgazdasági felhasználás esetén javítják a talaj termékenységét. Ráadásul a szerves anyagok és a mikrobiológiai aktivitás növekedésével a talaj CO2-respirációja javulhat, és többlet CO2 kötődhet meg a talajban, ami hosszú távon csökkenti a légköri széndioxid-koncentrációt. Ugyanakkor a kihelyezésnek lehetnek káros következményei is, ha a szennyvíziszap túl sok szerves anyagot, nitrogént vagy nehézfémet tartalmaz. Kutatásunkban csernozjomtalajokon vizsgáltuk a növények által felvehető tápanyagoknak és nehézfémeknek, valamint a szerves anyagnak a változását alacsony dózisú települési szennyvíziszap-komposzt kihelyezése esetén (2,5-35 m3/ha/év). A talaj CO2-forgalmának becslésére terepi respirációs méréseket végeztünk. A terepi mintavételezések és mérések 2018-ban és 2019-ben zajlottak Újkígyós és Kardos települések közelében (Békés megye), melyek során a kísérleti parcellákról átlagtalajmintákat (0-30 cm és 30-60 cm mélységből) és talajvízmintákat gyűjtöttünk be a tápanyag- és nehézfém-koncentrációk változásának nyomon követésére (Újkígyóson), illetve öt alkalommal mértük a talaj CO2-respirációját mind Újkígyóson, mind Kardoson. A talajmintákon talajtani alapvizsgálatokat (pH, szervesanyag-tartalom, fizikai féleség, karbonát- és sótartalom) végeztünk, illetve standard extrakciós eljárásokkal meghatároztuk a tápanyagok (K2O, P2O5, N-formák, szerves anyagok) és egyes nehézfémek koncentrációit. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a szennyvíziszap-komposzttal kezelt területeken szignifikánsan megnövekedett a talaj K2O, P2O5 és NO2- + NO3- tartalma, ugyanakkor sem a szervesanyag-, sem a nehézfém-tartalomban nem következett be jelentős változás a kontrollhoz képest. Hasonlóképpen nem tudtuk igazolni a szennyvíziszap-kezelések utáni intenzívebb CO2-respirációt az egyik vizsgálati területen sem. Összességében eredményeink meggyőzően bizonyították, hogy a csak kommunális eredetű, iparból származóval nem terhelt alacsony dózisú települési szennyvíziszap-komposzttal kezelt területeken ez fenntartható trágyázási gyakorlat lehet, mely magas N-, P- és K-tartalmával olyan formában szolgálja a növénytermesztést, hogy közben nem szennyezi a talajvizet. A talaj CO2-forgalmának markáns módosításához vélhetően alacsonyak voltak a kihelyezett dózisok. 
650 4 |a Föld- és kapcsolódó környezettudományok 
700 0 1 |a Babcsányi Izabella  |e aut 
700 0 1 |a Farsang Andrea  |e aut 
700 0 1 |a Tóth Máté  |e aut 
700 0 1 |a Fekete István  |e aut 
700 0 1 |a Ladányi Zsuzsanna  |e aut 
700 0 1 |a Csányi Katalin  |e aut 
856 4 0 |u http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/25512/1/147-159BARTA_et_al.pdf  |z Dokumentum-elérés