A metakognícióelmélet 21. századi szerepvállalásáról - a számolási készség metakognitív és nem metakognitív komponenseinek példáján
A tanulmány azt vizsgálja, milyen lehetőségei vannak a metakogníció-elméletnek a 21. századi pedagógiai gyakorlat egyik fontos területén, a számolási készség fejlesztésében. A metakogníció elméleti modelljei rövid fejlődéstörténetének áttekintését és a metakogníció-kutatás megoldatlan kérdéseinek em...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Cikk |
Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2022
|
Sorozat: | Iskolakultúra
32 No. 11 |
Kulcsszavak: | Képességfejlesztés - kisgyermekkor |
Tárgyszavak: | |
doi: | 10.14232/iskkult.2022.11.18 |
Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/71228 |
Tartalmi kivonat: | A tanulmány azt vizsgálja, milyen lehetőségei vannak a metakogníció-elméletnek a 21. századi pedagógiai gyakorlat egyik fontos területén, a számolási készség fejlesztésében. A metakogníció elméleti modelljei rövid fejlődéstörténetének áttekintését és a metakogníció-kutatás megoldatlan kérdéseinek említését követően azt vizsgáljuk, a Nagy József kutatásaiban is kitüntetett helyen szereplő számolási készség értelmezésében, értékelésében és fejlesztésében milyen szerep juthat a metakogníció-elmélet segítségével megfogalmazható elméleti és gyakorlati megállapításoknak. A számfogalom hármaskód-elmélete és a számolási készség fejlődésének vizsgálata egyaránt jól illeszthető ahhoz az elképzeléshez, hogy a számolás metakognitív jelenségei nem a készség fejlődésének késői, érett szakaszában jutnak főszerephez, hanem a készség fejlődésének kezdeti időszakától a metakognitív és nem metakognitív komponensek összjátéka adja a megfelelő aritmetikai teljesítményt. Bár a számolási készség vizsgálata nyújtott először elegendő empirikus bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kiterjesztett Nelson–Narens-modell segítségével leírhatóvá váljék a metakognitív komponensek szerepe, más készségterületek, elsősorban az olvasás területén is a számolási készséggel analóg módon értelmezhető a metakognitív és nem metakognitív elemek egyensúlya és fejlődésben betöltött szerepe. This paper examines how the theoretical models of metacognition may contribute to the field of improving arithmetic skills which is an important field of the 21st century education. Having reviewed briefly the evolution of the theoretical models of metacognition, and listing some of the unresolved issues in metacognition research we analyze what roles the theoretical and practical consequences of metacognition theory may play in understanding, assessing and improving arithmetic skills. Research on arithmetic skills formed an important field in József Nagy’s oeuvre. Both the triple-code theory of number concept and empirical research on the development of arithmetic skills can fit well with the idea that the metacognitive components of arithmetic skills have a decisive role not only in the mature, later phases of the development, but from the beginning metacognitive and non-metacognitive components play their intertwined roles in development. Although it is the field of arithmetic performance where sufficient empirical evidence has been gathered to describe the role of metacognitive components by means of the improved Nelson-Narens-model, in other skills such as reading an analogous interpretation of the balance of and the role fulfilled by metacognitive and non-metacognitive components in skill development can be provided. |
---|---|
Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 18-29 |
ISSN: | 1215-5250 |