A tanulói tévképzetektől a gondolkodási képességekig a természettudományos gondolkodás szerepe a fogalmi váltásban /
A világról való tudás elsajátítása, a tudományos ismeretek tanulása régóta foglalkoztatja a kutatókat. Ahogyan a „tudomány” kifejezés egyszerre jelenti a tudományos tudást és a megszerzéséhez vezető módszereket, eljárásokat, úgy a gyerekek tudományos ismereteinek fejlődését vizsgáló kutatásokban is...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2022
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
32 No. 11 |
| Kulcsszavak: | Természettudományos nevelés, Természettudományos gondolkodás, Pedagógiai kutatás, Képességfejlesztés |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/iskkult.2022.11.98 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/71227 |
| Tartalmi kivonat: | A világról való tudás elsajátítása, a tudományos ismeretek tanulása régóta foglalkoztatja a kutatókat. Ahogyan a „tudomány” kifejezés egyszerre jelenti a tudományos tudást és a megszerzéséhez vezető módszereket, eljárásokat, úgy a gyerekek tudományos ismereteinek fejlődését vizsgáló kutatásokban is kétféle irány különíthető el. Egy részük a „termékre”, az egyénnek a tudományos fogalmakkal kapcsolatos tudására, azaz a területspecifikus ismeretekre fókuszál, más részük azokra a folyamatokra, tevékenységekre, területáltalános stratégiákra, amelyek elősegítik ennek az ismeretrendszernek a formálódását (Zimmermann, 2005). A területspecifikus megközelítés a fogalmi fejlődésre és a fogalmi váltásra vonatkozó kutatásokat, míg a másik irányzat a területáltalános gondolkodási készségek szerepének feltárását foglalja magában. A tanulmány e két kutatási terület legfontosabb eredményeinek bemutatása mellett rámutat a kapcsolódási pontokra, és megfogalmaz néhány fontos következtetést az oktatási gyakorlat számára. The acquisition of knowledge about the world, the learning of scientific knowledge, has long been a concern for researchers. Just as the term ‘science’ refers to both scientific knowledge and the methods and procedures for acquiring it, so research on the development of children’s scientific knowledge can be divided into two distinct strands. One strand focuses on the ‘product’, the individual’s knowledge of scientific concepts, i.e. domain-specific knowledge, and the other on the processes, activities, and domain-specific strategies that facilitate the formation of this conceptual system (Zimmermann, 2005). The domain-specific approach involves research on conceptual development and conceptual change, while the other strand focuses on the role of domain-specific reasoning skills. In addition to presenting the main findings of these two research areas, the paper points out the links and draws some implications for educational practice. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 98-112 |
| ISSN: | 1215-5249 |