A tanári munkát hátráltató tényezők a 2020. tavaszi digitális oktatás időszakában

A kényszerű digitális átállás időszakában a pedagógusok jelentős szakmai kihívással kerültek szembe 2020. márciusában. Ennek megoldását néhány tényező tovább nehezítette, melynek következtében a tanárok hatékonyságuk csökkenésről számoltak be (Jagodics és mtsai., 2020; Kóródi és mtsai., 2020). Kutat...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Szabó Éva
Jagodics Balázs
Kóródi Kitti
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szeged 2021
Sorozat:Iskolakultúra 31 No. 6
Kulcsszavak:Digitális oktatás - módszer, Pedagógia - digitális, Koronavírus járvány
Tárgyszavak:
doi:10.14232/ISKKULT.2021.06.3

Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/60287
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:A kényszerű digitális átállás időszakában a pedagógusok jelentős szakmai kihívással kerültek szembe 2020. márciusában. Ennek megoldását néhány tényező tovább nehezítette, melynek következtében a tanárok hatékonyságuk csökkenésről számoltak be (Jagodics és mtsai., 2020; Kóródi és mtsai., 2020). Kutatásunk célja a hatékonyságcsökkenés hátterében álló tényezők feltárása volt kvalitatív megközelítéssel. A résztvevő pedagógusok (N= 769, Méletkor = 46,3 év) szabadon válaszolhattak arra a kérdésre, hogy mi nehezítette a munkájukat ebben a kritikus időszakban. A kapott adatokat tartalomelemzésnek vetettük alá. A válaszokat nyílt kódolási módszerrel kategóriákba soroltuk, majd az Asszociatív Csoport Analízis (AGA) szabályainak megfelelően dolgoztuk fel, és elemeztük. A kvalitatív elemzés eredménye azt mutatta, hogy leginkább a módszertani kihívások és a személyes kontaktus hiánya nehezítette a pedagógusok munkáját, emellett viszonylag nagy súllyal és gyakorisággal jelentek meg a szervezési nehézségek és a technikai problémák is. A személyorientált elemzés nyomán sikerült azonosítani egymástól különböző pedagógus csoportokat, akik más-más nehézséget éreztek kiemelkedőnek ebben a helyzetben. Tanulmányunkban részletezzük az így kialakult pedagógus-profilokat és azok jellegzetességeit. A tanulmányban bemutatott eredmények segíthetik a digitális oktatás kapcsán felmerülő problémák jobb megértését, és a kezelésükhöz szükséges fejlesztő lépések kidolgozását. During the period of forced digital education, teachers faced a considerable professional challenge in March 2020. The solution was made rather complicated by certain factors, as a result teachers reported decrease in their self-efficiency (Jagodics et al., 2020; Kóródi et al., 2020). The aim of our research was to explore the factors behind the decrease of self-efficiency with a qualitative approach. Participating teachers (N = 769, MAge = 46.3 years) were asked to write down what made their work difficult during this critical period. The obtained data were subjected to content analysis. Responses were categorized using the open coding method then processed and analyzed according to the rules of Associative Group Analysis (AGA). The results of the qualitative analysis showed that the methodological challenges and the lack of personal contact made teachers’ work more difficult, in addition, organizational difficulties and technical problems appeared with relatively high weight and frequency. As a result of the person-oriented analysis, it was possible to identify different groups of teachers who felt different difficulties stand out in this situation. In our study, we detail the teacher-profiles and their characteristics formed by this analysis. The results presented in this study can help better understand the problems associated with digital education and develop the developmental steps needed to address them.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:3-16
ISSN:1215-5233