Rilke és Dosztojevszkij

Rilke fiatalon, rögtön első oroszországi útját követve olvasta A Karamazov testvéreket, és fordította le a Szegény emberek egy részletét. Évtizedeken keresztül, életműve összes korszakában csodálattal említette fel az orosz író nevét. A világháború idején és művészi válságpontjain is a nagy orosz ír...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Burján Ágnes
Testületi szerző: Dosztojevszkij 200 - Dosztojevszkij kelet- és és közép-európai olvasatai (Veszprém) (2021)
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szeged 2021
Sorozat:Iskolakultúra 31 No. 4
Kulcsszavak:Fedor Mihajlovič Dostoevskij, Orosz irodalom története - 19. sz., Rainer Maria Rilke, Osztrák irodalom - költészet - 19-20. sz.
Tárgyszavak:
doi:10.14232//ISKKULT.2021.04.12

Online Access:http://misc.bibl.u-szeged.hu/58085
LEADER 03085nab a2200253 i 4500
001 misc58085
005 20210609151258.0
008 210609s2021 hu o 0|| hun d
022 |a 1215-5233 
024 7 |a 10.14232//ISKKULT.2021.04.12  |2 doi 
040 |a SZTE Miscellanea Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Burján Ágnes 
245 1 0 |a Rilke és Dosztojevszkij  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Burján Ágnes 
260 |a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar  |b Szeged  |c 2021 
300 |a 12-23 
490 0 |a Iskolakultúra  |v 31 No. 4 
520 3 |a Rilke fiatalon, rögtön első oroszországi útját követve olvasta A Karamazov testvéreket, és fordította le a Szegény emberek egy részletét. Évtizedeken keresztül, életműve összes korszakában csodálattal említette fel az orosz író nevét. A világháború idején és művészi válságpontjain is a nagy orosz író regényeihez fordult. Bár Dosztojevszkij hatása evidenciaként szerepel Rilke kritikai recepciójában, a Dosztojevszkij-élmény esztétikai vonatkozásait tárgyaló elemzések jóformán nem születtek, szemben a költő Oroszországhoz fűződő viszonyát taglaló számos tanulmánnyal. Holott különösen izgalmas kérdésiránya lehetne ez a Rilke-kutatásnak, hiszen a költő orosz kultúrához való viszonya köztudottan textuálisan meghatározott. Oroszország-képe elsősorban korai Tolsztoj és Dosztojevszkij olvasatain alapszik, az orosz világhoz fűződő viszonya pedig nagy szerepet töltött be saját irodalomesztétikájának formálódásában. Meglátásom szerint Rilke Oroszország-képe egyúttal a költő Dosztojevszkij-képét is magában rejti, hiszen a Dosztojevszkij-élmény Rilke Oroszországtól való megszólítottságának „hermeneutikai szituációjaként” (Gadamer) szolgált. Ezért dolgozatom egyfelől arra a kérdésre fókuszál, mennyiben árnyalja  az osztrák költő művészetkoncepciójáról alkotott eddigi képünket, ha azt Dosztojevszkij alakjának meghatározó szerepe felől olvassuk. Dosztojevszkij művészetének mely aspektusai állnak a regényeit olvasó Rilke érdeklődésének középpontjában? Igen valószínű, hogy a Dinggedicht-koncepció megszületéséhez, melynek voltaképpeni kidolgozása majd csak Párizsban, a rodin-i és cézanne-i hatásra történik meg, az orosz vidék térélményén túl az ortodox ikonok és Dosztojevszkij verbális ikonjai is hozzájárultak, így dolgozatom a Szegény emberek és A Karamazov testvérek lehetséges rilkei olvasatával is számot vet. 
650 4 |a Bölcsészettudományok 
650 4 |a Nyelvek és irodalom 
650 4 |a Általános irodalomtudományok 
695 |a Fedor Mihajlovič Dostoevskij, Orosz irodalom története - 19. sz., Rainer Maria Rilke, Osztrák irodalom - költészet - 19-20. sz. 
710 |a Dosztojevszkij 200 - Dosztojevszkij kelet- és és közép-európai olvasatai (Veszprém) (2021) 
856 4 0 |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/58085/1/iskolakultura_2021_004_012-023.pdf  |z Dokumentum-elérés