Kiállítási kommunikáció elméleti hátterének elemzése az iskolai foglalkozások tükrében
A modern múzeumok alapítását meghatározó fő szellemi irányzat a racionalizmus volt, amelynek megfelelően ezek az intézmények hosszú időn keresztül az egyetemes tudás tárházaként pozicionálták magukat. Fő törekvésük nem a látogatói élmény megszervezése volt, hanem az emberiség tudásának rendszerezése...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2021
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
31 No. 1 |
| Kulcsszavak: | Kommunikáció, Múzeumpedagógia |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/57546 |
| LEADER | 03070nab a2200229 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | misc57546 | ||
| 005 | 20210318091132.0 | ||
| 008 | 210318s2021 hu o 0|| hun d | ||
| 022 | |a 1215-5233 | ||
| 040 | |a SZTE Miscellanea Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 100 | 1 | |a Kuttner Ádám | |
| 245 | 1 | 0 | |a Kiállítási kommunikáció elméleti hátterének elemzése az iskolai foglalkozások tükrében |h [elektronikus dokumentum] / |c Kuttner Ádám |
| 260 | |a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar |b Szeged |c 2021 | ||
| 300 | |a 86-98 | ||
| 490 | 0 | |a Iskolakultúra |v 31 No. 1 | |
| 520 | 3 | |a A modern múzeumok alapítását meghatározó fő szellemi irányzat a racionalizmus volt, amelynek megfelelően ezek az intézmények hosszú időn keresztül az egyetemes tudás tárházaként pozicionálták magukat. Fő törekvésük nem a látogatói élmény megszervezése volt, hanem az emberiség tudásának rendszerezése és megőrzése. Ehhez igazodva, kommunikációjuk középpontjában a különféle ismeretek átadása állt. A digitális átalakulás azonban megváltoztatta mind a tartalomfogyasztási, mind pedig az ismeretszerzési szokásokat, amit a különféle kiállítások és múzeumi foglalkozások tervezése során a múzeumoknak is figyelembe kell venni. Az újabb kiállítási kommunikációs elméletek, melyeknek központjában a befogadó, a tárlatlátogató áll, egyaránt segítséget nyújthatnak a múzeumpedagógusok számára, és a pedagógusoknak az iskolai felkészítő órákon a múzeumi élmény feldolgozásához, az oktatási cél hatékonyabb megvalósításához is (Kárpáti, 2013). A kutatás elméleti háttere és kiindulópontja Hooper-Greenhill (2000), Lazzeretti (2016) és Nielsen (2017) múzeumi és kiállítási kommunikációval kapcsolatos vizsgálatai, kommunikációelméleti megközelítései, amelynek alkalmazhatóságát a múzeumi kommunikáció különféle diskurzusaiban vizsgálom. A gyakorlati tapasztalatok alapján, amelyeket az elmúlt hat évben több mint 460 fő számára, összesen 22 hazai és nemzetközi múzeumba, illetve gyűjteménybe szervezett iskolai foglalkozásokon szereztem itthon és a környező országokban, bemutatom, hogyan segíti a foglalkozások felépítését és értékelését ez az elméleti modell. A kiállítási kommunikációval kapcsolatos vizsgálatom célja feltérképezni a kommunikációs elméleteket és a múzeumi diskurzus kapcsolatát, amelynek eredménye remélhetőleg később támpontot nyújthat mind a csoportos, iskolai foglalkozásokat, egyéni látogatásokat segítő támogató anyagok tervezéséhez, mind pedig a hatékonyabb múzeumi térben működő oktatási, ismeretterjesztő eszközök fejlesztéséhez. | |
| 650 | 4 | |a Társadalomtudományok | |
| 650 | 4 | |a Oktatástudomány | |
| 650 | 4 | |a Általános oktatás (benne képzés, pedagógia, didaktika) | |
| 695 | |a Kommunikáció, Múzeumpedagógia | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://misc.bibl.u-szeged.hu/57546/1/iskolakultura_2021_001_086-098.pdf |z Dokumentum-elérés |