Középiskolás osztályközösségek normarendszerének longitudinális vizsgálata az első két év eredményei /
A diákok viselkedéses problémái gyakran kutatott területet jelentenek. Emiatt érdemes minél szélesebb kontextusban megvizsgálni, hogy milyen tényezők járulhatnak hozzá az osztályteremben megfigyelhető magatartás kialakulásához. Kutatási eredmények szerint a diákok viselkedését gyakran nem csak szemé...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2020
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
30 No. 3 |
| Kulcsszavak: | Osztályközösség - középiskola |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/ISKKULT.2020.3.18 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/55870 |
| Tartalmi kivonat: | A diákok viselkedéses problémái gyakran kutatott területet jelentenek. Emiatt érdemes minél szélesebb kontextusban megvizsgálni, hogy milyen tényezők járulhatnak hozzá az osztályteremben megfigyelhető magatartás kialakulásához. Kutatási eredmények szerint a diákok viselkedését gyakran nem csak személyes meggyőződésük, hanem a társaik körében elfogadottnak vélt magatartásformákról alkotott kép is befolyásolja. Emellett fontos kiemelni az észlelt tanári kiégés szerepét is, ugyanis a motiválatlannak vagy távolságtartónak észlelt pedagógusok mellett a diákok motivációja és érdeklődése is csökkenhet. Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy longitudinális vizsgálat keretében nyomon kövessük tíz szakgimnáziumi osztály közösségének fejlődését kilencedik (N = 247) és tizedik (N = 231) évfolyamban. Kérdőíves vizsgálatunkban a normarendszer mellett az észlelt tanári kiégést és a célorientációs stílusokat is feltérképeztük. Az eredmények szerint az osztályokban mindkét évfolyamban megjelenik a többszörös tudatlanság jelensége, vagyis a diákok tévesen észlelik osztálytársaik személyes normáit, elfogadóbbnak tartják az osztályközösség véleményét a rendbontó magatartásokat illetően az egyéni meggyőződéseikhez képest. A pozitív viselkedésekre vonatkozó előíró normák együtt jártak a közelítő-elsajátító motivációs stílussal, míg a negatív magatartások esetében az osztálytársaknak tulajdonított attitűd a pedagógusok észlelt kiégésével mutatott összefüggést. Az eredmények megerősítik azt a feltételezést, hogy a társas közeg hatással lehet az egyéni viselkedésre és motivációra. Emellett az eredmények rámutatnak arra, hogy a tanár-diák kapcsolatban megjelenő folyamatok kölcsönösen befolyásolhatják a tanítási helyzetben részt vevők érzelmi és motivációs állapotát. A kutatás összességében megerősíti, hogy fontos támogatni az osztályközösségek fejlődését, mert ez hosszú távon növelheti az iskolai munka eredményességét. Problems of student misbehavior are part of a widely researched area. Therefore it is important to explore in a broader context which factors may contribute to the observed emerging behavior in a classroom. Results of numerous research claim that students’ individual behavior is formed not only by their personal beliefs, but also by the perception of norms accepted by their peers. Moreover, it is also important to focus on the role of teachers’ perceived burnout, because those students’ motivation and engagement can be lower whose teachers seem unmotivated and distant. The goal of our study was to explore ten secondary technical school classes’ community development in a longitudinal design in 9th (N = 247) and 10th (N = 231) grade. Using survey method the norm system of the classes were explored beside perceived teacher burnout and goal orientation. Results showed that pluralistic ignorance appeared in both grades, which means that students assess their classmates’ personal norms wrongly, thinking that the class community accepts misbehaving, contrary to their own beliefs. The injunctive norms of positive behaviors were linked to mastery-approach goals, while in the case of negative behaviors classmates’ perceived attitude and teachers’ perceived burnout was correlated. These results support the suggestion that social factors could influence personal behavior and motivation. Moreover, based on results it seems that processes in student-teacher relationship mutually effect those emotional and motivation state, who take part in the teaching situations. These results suggest that supporting the development of classroom communities is important because it could be beneficial regarding the efficiency of school work in the long run. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 18-34 |
| ISSN: | 1215-5233 |