02142nab a2200205 i 4500 misc46500 20191126085356.0 191126s2019 hu o 0|| zxx d 1215-5233 10.14232/ISKKULT.2019.2-3.3 doi SZTE Miscellanea Repozitórium hun zxx Józsa Gabriella Lemorzsolódási rizikófaktorok a felvételi adatbázis alapján [elektronikus dokumentum] / Józsa Gabriella Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szeged 2019 3-21 Iskolakultúra 29 No. 2-3 A felsőoktatás átalakulásával a hallgatói társadalom is átalakult. Az eddig szűk rekrutációs bázisra épülő egyetemek kapui széles társadalmi rétegek számára nyíltak meg. A hallgatói összetétel heterogenitásával megjelent a lemorzsolódás jelensége, ami nem csak a felsőoktatást és Magyarországot érinti, hanem a közoktatást és szinte az egész világot. Számos szerző hangsúlyozza az első egyetemi év jelentőségét (Horn, 1998), hiszen ekkor szocializálódik az egyén az egyetem világába, alakítja ki kapcsolatait a hallgatótársakkal, az oktatókkal és az intézmény egészével (Pusztai, 2011). Továbbá ekkor derülnek ki, hogy a meglévő tanulási módszerek, képességek és anyagi ráfordítások milyen mértékben elegendőek a bennmaradáshoz. Munkámban arra keresem a választ, hogy a továbbtanulás előtt álló középfokú szakképzésbe járó hallgatók körében milyen korai lemorzsolódáshoz vezető kockázati faktorok azonosíthatók, és ezek mennyiben különböznek a gimnáziumból jelentkezőktől. A 2016-os és 2017-es felvételi adatbázisok Dél-Alföld régiójában található középiskolákból jelentkező tanulókat vizsgáltam. Az eredmények azt mutatják, hogy nem minden rizikófaktor tekintetében lehet egyértelműen beazonosítani az intézményi különbséget. Felsőoktatás, Pedagógia http://misc.bibl.u-szeged.hu/46500/1/iskolakultura_2019_002_003_003-021.pdf Dokumentum-elérés