Az óvodapedagógusok kiégésének vizsgálata a munkaértékek tükrében
A kiégés fogalmának megjelenése az 1970-es évekre tehető, amikor a nyugati társadalmakban létrejövő viszonylagos jólét folyamatos pályaelhagyási és így foglalkoztatási válságot generált. A szakirodalomban való megjelenése Freudenberger (1974) nevéhez köthető, aki azon pszichés állapot leírására alk...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged
2018
|
| Sorozat: | Iskolakultúra
28 No. 7 |
| Kulcsszavak: | Kiégés - pszichológia, Pedagógia, Óvodai nevelés |
| mtmt: | https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.51 |
| Online Access: | http://misc.bibl.u-szeged.hu/46240 |
| Tartalmi kivonat: | A kiégés fogalmának megjelenése az 1970-es évekre tehető, amikor a nyugati társadalmakban létrejövő viszonylagos jólét folyamatos pályaelhagyási és így foglalkoztatási válságot generált. A szakirodalomban való megjelenése Freudenberger (1974) nevéhez köthető, aki azon pszichés állapot leírására alkalmazta a fogalmat, amelyet az egyén lelki és fizikai erőforrásainak kimerülése jellemez. „A kiégés-szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s amelyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.” (Fekete, 1991, 17.). |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 51-63 |
| ISSN: | 1215-5233 |