Csomorkány

Bibliográfiai részletek
Dokumentumtípus:	Könyv része
Megjelent:	1901
Sorozat:	Hód-Mező-Vásárhely története : a hon ezer éves fennállása emlékezetére 2
Kulcsszavak:	Hódmezővásárhely helytörténet, Csomorkány
Online Access:	http://misc.bibl.u-szeged.hu/2918

Csomorkány
Szerző: Szeremlei Samu
Megjelent: (1913)

3. Csomorkány
Szerző: Szeremlei Sámuel
Megjelent: (1900)

Kutvölgy-Csomorkány
Szerző: Árva Nagy Ernő
Megjelent: (1940)

Kések és késszerelékek a középkori Csomorkány területéről
Szerző: Dudás-Szabó Kata
Megjelent: (2022)

Küzdelem a vízzel Csongrád megyében újabb területek szabadultak fel : veszélyeztetett még Csomorkány vidéke : tíz nap múlva tetőzik a Tisza Szegednél
Megjelent: (1966)

7. [fejezet] A Csanád nemzetség birtokai e vidéken s határjárás ezeken. — Csomorkány köztök lehetett. — A nemzetség tagjai osztályos egyezségre lépnek. — A birtokok közt határunkba tartozó több alig volt
Megjelent: (1901)

1. [fejezet] A török és a Fekete ember dulásai e vidéken : Zápolyainak hódolunk, de Ferdinándnak is vannak hivei : Ezek János királyt, mikor városunk felé utazik, megtámadják : Végre is a törökkel szövetkezett János marad ura az alföldnek : Pestyéni Gergely földesur : Az urak egymás jószágait dulják : János hatalma megszilárdul : Jaksics Márk végrendelkezése Csomorkány és Sámson felől : özv. Porkolábné és fiai a nyulszigeti apáczákkal és a csanádi káptalannal Mágocs és Libecz felett versengenek : Jaksics Márk megváltoztatja végrendeletét, melynek azonban unokatestvére, Demeter ellenmond : Verbőczi halasztó itélete Csomorkány, Kutas és Sámson ügyében : Márk ezeket nejének zálogositja el és bocsátja birtokába, kinek számára Úrnépét is megszerzi : Márk halála után rokonai megtámadják az özvegy jogát : Pestényi országbiró itéletileg megfosztja őt és leányait a birtoktól : a Porkoláb fiuk uj adománylevele Mágocs és Libecz birtokáról : János király egyeduralkodása e vidéken : Ebbe Ferdinánd is beleegyezik : 1526-1538 /
Szerző: Szeremlei Samu
Megjelent: (1907)

3. [fejezet] Fecskés, Vásárhely, Csomorkány, Ujváros, Mágocs, Derekegyháza, Rárós és Kopáncs uj urai : Vásárhelyhez Zay, Liszthy és Viczmándy szereznek jogot : a gyulai vártisztek hatósága és követelései nálunk : Községeink és földesuraink az adóösszeirások szerint : Csulai Kende Péter, Szokoli Gy. és Varkocs T. követeléseik : Miksa ujabb adományozásai Csomorkány, Sámson és Kutas tárgyában : Telegdy I. összeírása : Kerecsényi ujabb zsarolásai : Miksa Tiszántult elfoglalja János-Zsigmondtól, kinek oltalmára Hasszán, majd maga Szulejmán császár jönnek : Utóbbik a Körös-Maros közét János-Zs.-nak vissza adja s Gyula vára ellen Petrev pasát küldi : a birtokos nemesség ismét elmenekül : a királyi vezérek az utba eső vidék előzetes elpusztitását rendelik : Kerecsényi és Mágocsy várkapitányok ezt ellenzik : az előnyomuló tatárok Szőllősön elsánczolják táborukat : s innét kiindulva dulják fel és öldösik a vidéket : iszonyu kegyetlenségeik alatt városunk és falvaink is megsemmisülnek - Gyula vára török kézre jut : 1556-1566 /
Szerző: Szeremlei Samu
Megjelent: (1907)

1. [fejezet] a határ a középkorban : későbbi alakulása : szabályoztatása Károlyi Sándor alatt : újabb csorbítása : kiterjedése a múlt század elején, később és most : földrajzi fekvés és szomszédos határok : alkatrészek egyenként: Vásárhely, Hód, Fecskés, Sámson, Csomorkány, Erzsébet, Veres- vagy Pereskutas, Tótkutas, Szőllős. Férged, Szent-Király, Batida, Gorzsa, Rétikopáncs, Solt, Mártély, Körtvélyes, Derek-egyháza, Rárós, Mágocs, Újváros : a határ felosztása: nyomás, tanyai földek, a puszta és a rét : ezek dűlői /
Szerző: Szeremlei Sámuel
Megjelent: (1900)

5. [fejezet] Gorsa és Batida a Barcsay kezén : Szinán nagyvezér : a krimi tatárok és a szultán serege pusztitva vonulnak át vidékünkön : Báthory Zs. fejedelem Rudolffal szövetkezik : A ráczok és hajduk dulásai : Harcz e vidéken, Csanád, Makó, Temesvár alatt : Szeged Lippa magyar kézre jutnak : Temesvár oltalmára s az alvidék elpusztítására a tatárok ide visszarendeltetnek : Nyáry Pál Vásárhelyt birtokba veszi : Csomorkány, Férged, Tótkutas, Szőllős, Fecskés, P.kutas, Gorsa végkép elpusztíttatnak : Az erdélyi fennhatóság e vidéken helyre áll : A fejedelmek adományozásai miatt az országgyűléseken panaszkodnak : Rudolf király Férgedet, Makót Szokoli Péternek adja a Losonczy-uradalmakat pedig Forgács Zsigmondnak : Vásárhelyt magána tartja fenn : Tényleges birtokos a török : Rácz Márton hajdui dulják a várost : a hajduk további ismertetése : Teljes felfordultság e vidéken : Bocskay fölkelése : Erdélyhez kapcsoltatunk : 1593-1608 /
Szerző: Szeremlei Samu
Megjelent: (1907)

2. [fejezet] Szulejmán a tiszántuli tartományt János-Zsigmondnak ajándékozza : A Körös-Maros köze kormányzója Fráter György püspök lesz, tényleg azonban a török csapatok özönlik el : Hivatalosan hol Magyarországhoz, hol Erdélyhez számitják : A Jaksics uradalmakon Fráter és Petrovics kapkodnak : A török e vidéket hadi és közigazgatási tekintetben szervezi : Csak Gyula vára áll még, honnét zsarolják vidékünket : Vásárhely a Pestyéni örökösöknek adományoztatik, tényleg azonban a defterbe beiratik, ezzel a Szultán birodalmába bekebeleztetik s járási székhelylyé tétetik : Mindamellett Körtvélyes és zsolt, nemkülönben Vásárhely, Rárós és Rétkopáncs birtoka felett a Parlagi és Zeleméri, - továbbá a Pestyéni, Móré és Losonczy családok törvénykeznek : Egyidejüleg Izabella is kormányhatalmat gyakorol itt : A bátori egyezség által Magyarhonhoz kapcsoltatunk : Fráter ujabb kisérlete a Jaksics uradalmak elnyerése tárgyában : a bátori egyezség a törököt felbősziti : Szeged veszedelme : Vármegyénket harcz dulja : a birtokos nemesség elmenekül : a vármegye feloszlik : a közigazgatás megmaradt szervei : a káptalani és püspöki jószágok közprédára jutnak : a földesurak a távolban is biztosítják itteni jogaikat : Móré Kata, a Pestyéniek és Losonczy István, ki mielőtt hősi halált halna, leányaira örökitteti Vásárhelyt : Községeink állapota ez időben : Egyetlen erősségünk Gyula vára, mely a királyi, földesuri és püspöki adókat behajtja s melynek tartozékaivá tétetünk : a birtokos nemesség ez ellen fellázad : a király a hütlenek javait s a gazdátlan birtokokat el ajándékozgatja ágocsy G.P.-Kutast, Ujvárost és Mágocsot, Olcsárovics Csomorkányt és Tótkutast nyerik - Csomorkány, Földvár és Fecskés urai : Osztály a Jaksics örökösök közt - Sámson és T.-Kutas Dóczynénak esik : a tiszántuli urak elszakadnak a királytól és Erdéllyel egyesülnek : 1539-1556 /
Szerző: Szeremlei Samu
Megjelent: (1907)

9. [fejezet] Básthyné óvása a város terjeszkedése ellen : Bercsényi a Vajér-melléki perben Básthyné hatalmaskodását megtorolja : Hasonlóan jár el Rárós ügyben Pap János ellen : Földvárt, Orosházát és Ráczkevit a királytól fölkéri : Csanády J. óvása Csomorkány tárgyában : Bonyodalom Mártély birtoka felett Balajthy, Zichy és az Eszerházyak miatt : Szokoli G. a várost és tartozékait a pálos szerzeteseknek majd Dévényi Ferencznek adja el : A végbeli katonák kirabolják az alföldet : Spankau és a vármegyék intézkedései ez ellen : Bercsényi föllépése a városunkat rabló Cserépy ellen : Borsodmegye erélyes igazságszolgáltatása : Csáky Ferencz is oltalmára kél pusztai földesurainknak : Kaszás István Bercsényi föllépésére számüzetik : a Wesselényi-féle összeesküvés : a kuruczok az alföldre bujdosnak : Pereskutast és Csárpát a csanádi püspök visszakapja : Makó a királynak adózik : Balassa J. fosztogatási Férgeden s vidékén : A földesurak Bercsényi kivételével adót innét már nem huzhatnak : A város zálogba teszi Férgedet, Körtvélyest és Csomorkányt : Utóbbik érdekében a Csanádyak óvást emelnek : Básthy J. a maga csomorkányi, fecskési és orosházi birtokait a vásárhelyieknek adja át : Solt, Rétkopáncs és Batida is ezek birtokában : A város a borsodmegyei adót nem akarja fizetni, miért az panaszt emel ellenünk : a város viszont Borsodmegye ellen panaszkodik : A város foglalásai ellen Janka P. és Szücs Gy. tiltakoznak : A katonai fosztogatások tovább tartanak : ez ellen a farkiak városunkba menekülnek : Balassa J. Férged miatt fenyegetődzik, s Sós Balázst küldi a város megsarczolására : ez Balassa B.nak és Básthy J.nak haszonbért fizet : Tököli J. felkelése : a rabló katonák városunkat és az alföldet elözönlik : Az országgyülés megbélyegzi a rabló végbelieket : az alföld és a város hátat fordit a német kormánynak s Tökölihez pártol : e példát Borsod- Csongrád-megye s Bercsényi M. is követik, : a kurucz országgyülés adónkat leszállitja : 1667-1682 /
Szerző: Szeremlei Samu
Megjelent: (1907)

Szeged és népe Szeged ethnográphiája /
Szerző: Kovács János
Megjelent: (1901)

Szeged monographiája
Szerző: Czimer Károly
Megjelent: (1901)

Utirajzok [!útirajzok] és tanulmányok
Szerző: Jászai Rezső
Megjelent: (1901)

A Kolozsvári Ferencz-József Magyar Királyi Tudomány-Egyetem almanachja és tanrendje az MCMI-II-ik tanév I. felére
Megjelent: (1901)

A Kolozsvári Ferencz-József Magyar Királyi Tudomány-Egyetem almanachja és tanrendje az MCMI-II-ik tanév II. felére
Megjelent: (1901)

Az ipari és gyári alkalmazottak betegség esetén való segélyezése a magyar korona országaiban
Szerző: Günther Mihály
Megjelent: (1901)

[Zárójelentések a Milleniumi Tanügyi Kongresszusról] II. Pénztári kimutatás
Szerző: Beke Manó
Megjelent: (1901)

A kézmívesség jövő alakulása a kis ipar jövője /
Szerző: Gerster Miklós
Megjelent: (1901)

Tudomány és egyetem
Szerző: Esterházy Sándor
Megjelent: (1901)

Schultz Pál cigányügyben tett javaslatának belügyminisztériumi irattári borítója
Szerző: Schultz Pál
Megjelent: (1901)

Deák Sándor "kérvénye és javaslata" a cigányügy rendezésére a magyar királyi belügyminiszterhez
Szerző: Deák Sándor
Megjelent: (1901)

Schultz Pál javaslata a cigányok művelődéséről a magyar királyi belügyminiszterhez
Szerző: Schultz Pál
Megjelent: (1901)

A kassai egyetem emlékkönyv
Megjelent: (1901)

Talpra magyar hazafias költemények nemzeti ünnepekre
Megjelent: (1901)

Szeged uj [!új] kora egy kötet : a város újabb története [1879-1899] és leírása /
Szerző: Kulinyi Zsigmond
Megjelent: (1901)

Vajna Antal tanterve
Szerző: Török István
Megjelent: (1901)

Megjegyzések "A nevelés czélja" [!"célja] czímű [című] értekezéshez
Szerző: Miklóssy István
Megjelent: (1901)

Zárójelentések a Milleniumi Tanügyi Kongresszusról I. Titkári jelentés
Szerző: Kovács János
Megjelent: (1901)

Pierre de Coubertin Notes sur l'éducation publique : Paris, Hachette 1901, 320 lap. — Ára 3 fr. 50 ct. : [könyvismertetés] /
Szerző: Kemény Ferenc
Megjelent: (1901)

Vegyesek
Szerző: Kovács Rezső
Megjelent: (1901)

Magyar Paedagogiai [!Pedagógiai] Társaság felolvasó ülés 1901. okt. 19.
Megjelent: (1901)

Középiskoláink felügyelete
Szerző: Heinrich Gusztáv
Megjelent: (1901)

Ifjusági [!Ifjúsági] előadások a Kolozsvári Nemzeti Színházban
Szerző: Csengeri János
Megjelent: (1901)

Egy régi magyar kulturpolitikusról [!kultúrpolitikusról]
Szerző: Négyesy László
Megjelent: (1901)

A tanítóképzés módja
Szerző: Kovács János
Megjelent: (1901)

Iskolaorvosi intézmény reformja
Szerző: Juba Adolf
Megjelent: (1901)

Válasz Bódiss Jusztin úrnak
Szerző: Molnár István
Megjelent: (1901)

Külföldi lapokból [szemle] /
Szerző: Imre Sándor
Megjelent: (1901)

Csomorkány

Hasonló tételek

Hasonló tételek