A biogáz és annak villamos energetikai hasznosítása Magyarországon
Az 1980-as évek végén jelent meg a Brundland jelentés, amely elsőként fogalmazta meg azt az elvet, ami arra irányul, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődéssel kell összhangot teremteni a természeti erőforrásunk között. Ezt az elvet akkor fenntartható fejlődésnek, ma már csak fenntarthatóságnak neve...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Szakdolgozat |
| Megjelent: |
2018
|
| Kulcsszavak: | biogáz villamos energia megújuló energiaforrás jövőkép hulladék feldolgozás irányelv |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://diploma.bibl.u-szeged.hu/74893 |
| LEADER | 03070nta a2200253 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dipl74893 | ||
| 005 | 20190524095452.0 | ||
| 008 | 190522s2018 hu om 0|| zxx d | ||
| 040 | |a SZTE Diploma Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a zxx | ||
| 100 | 1 | |a Tóth Balázs | |
| 245 | 1 | 2 | |a A biogáz és annak villamos energetikai hasznosítása Magyarországon |h [elektronikus dokumentum] / |c Balázs Tóth |
| 246 | 1 | 0 | |a The biogas and it's electric exploitation in Hungary |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |c 2018 | ||
| 520 | 3 | |a Az 1980-as évek végén jelent meg a Brundland jelentés, amely elsőként fogalmazta meg azt az elvet, ami arra irányul, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődéssel kell összhangot teremteni a természeti erőforrásunk között. Ezt az elvet akkor fenntartható fejlődésnek, ma már csak fenntarthatóságnak nevezik. Fenntarthatóság szempontjából a természeti erőforrások egy csoportját képezi a megújuló természeti erőforrások (víz, nap, geotermikus, biomassza stb.). Szakdolgozatom témájául egy olyan megújuló energiaforrásról írtam, amely igen hatékonyan és országszerte tudja hasznosítani a szerves hulladékot. Magyarország előnyös helyzetben van e téren, hisz a fölrajzi fekvése, valamint a mezőgazdasági adottságai lehetővé teszik a növénytermesztésből és állattenyésztésből származó szerves maradványok széles körű felhasználását, többek között a villamos energiatermelést működtető biogáz termelését is. Számos előnye van, mint például a szerves hulladék anyagokat környezetkímélő módszerekkel dolgozzák fel, csökkenhetnek a kellemetlen szaghatások, a növények számára könnyebben feltárható tápanyag keletkezik, nem mellesleg értékes energiaforrás, csökken az üvegházhatást okozó gázok, kibocsátása a levegőbe. Európában a megújuló energiaforrásokról szóló, 1997. évi fehér könyvet követően az EU tagállamai azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2010-re az energiafogyasztás 12%-át, a villamosenergia-fogyasztásnak pedig 22,1%-át megújuló energiaforrásokból állítják elő. A 2001/77/EK irányelv indikatív célelőirányzatokat állapított meg a tagállamok számára, így Magyarország is alkalmazta ezt az irányelvet, és jogi lépéseket téve, megteremtette itthon is ezen erőforrások által termelt energiák megvalósításához szükséges alapjait. Ha Magyarország ki tudná használni a biogázban, a biomasszából, vagy a napenergiából származó potenciális lehetőségeket, akár képes lehet 60%-ban megújuló energia alapú áramtermelésben, ennek okán a Paks atomerőmű bővítésére nem lenne szükség. | |
| 650 | 4 | |a Pedagógusképzés | |
| 695 | |a biogáz | ||
| 695 | |a villamos energia | ||
| 695 | |a megújuló energiaforrás | ||
| 695 | |a jövőkép | ||
| 695 | |a hulladék feldolgozás | ||
| 695 | |a irányelv | ||
| 700 | 1 | |a Radács Marianna |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://diploma.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/74893/1/2018_T%C3%B3th_Bal%C3%A1zs_L6HYNN_SZ.pdf |z Dokumentum-elérés |