A megküzdési módok, az életminőség, az egészségkontroll és az egészségértés vizsgálata lymphoedemás személyeknél
A kutatás célja a Magyarországon még kevéssé vizsgált lymphoedemás személyek életminőségének, megküzdési stratégiáinak, az észlelt egészségkontrollhitének, és az egészségügyi rendszerben való jártasságának, továbbá ezek összefüggéseinek vizsgálata. A keresztmetszeti, kontrollcsoportos vizsgálatban a...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Szakdolgozat |
| Megjelent: |
2018
|
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://diploma.bibl.u-szeged.hu/74110 |
| Tartalmi kivonat: | A kutatás célja a Magyarországon még kevéssé vizsgált lymphoedemás személyek életminőségének, megküzdési stratégiáinak, az észlelt egészségkontrollhitének, és az egészségügyi rendszerben való jártasságának, továbbá ezek összefüggéseinek vizsgálata. A keresztmetszeti, kontrollcsoportos vizsgálatban a mintát alkotó 41 beteg (37 nő, 4 férfi, átlag életkor = 48,22; SD = 11,25) felmérése az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Lymphoedema ambulanciáján működő sorstárssegítő klub eseménye után, és elektronikusan a klub internetes felületén terjesztve történt. Az egészséges kontrollcsoport (35 nő, 6 férfi, átlag életkor = 47,12; SD = 12,07) esetében a kutatáshoz elektronikus kérdőív került alkalmazásra. A kérdőív tartalmazott szociáldemográfiai kérdéseket, továbbá a European Quality of Life (EQ-5D), a Megküzdési Módok, a Chew-kérdések, a Lymphoedema Specifikus Életminőség Kérdőív (LYMQOL) és a Multidimenzionális Egészségkontroll Kérdőív C kérdőíveket. Az utóbbi kettő kizárólag a beteg csoportnál került felvételre. A statisztikai elemzéshez az SPSS 22 és a ROPstat 2.0 programcsomagot alkalmaztuk. Az EQ-5D-vel vizsgálva a kontrollcsoport életminősége magasabbnak bizonyult. A problémacentrikus megküzdési mód az EQ-5D mozgékonyság, önellátás és szokásos tevékenységek alskálákkal mutatott együttjárást. A maladaptív megküzdési stratégiák a LYMQOL testkép és megjelenés, illetve hangulati élet alskálákkal álltak kapcsolatban, továbbá ezek is okozták a legjelentősebb betegségterhet. A krónikus betegek egészségértése magasabb volt a kontrollcsoport értékeinél, ám egyéb demográfiai változók nem voltak rá hatással. Az eredmények alapján kirajzolódik, hogy a testi torzulás komolyan stigmatizálja a betegeket, ezzel az egyik legjelentősebb betegségterhet okozva. Emellett az egészségműveltség magas értéke, a kezelések rendszeres igénybevétele és a magas társas támogatottság élménye feltételezi a sorstárssegítő csoportok protektív hatását. |
|---|