Környezetkímélő ISL bányászati technológiák környezetvédelmi, gazdaságossági vonatkozásai
Az in situ leaching (ISL) technológia a bányászat egyik feltörekvő ágazata. Az 1960- as évek óta alkalmazzák, kezdetben főként az egykori Szovjetunió területén, illetve az Amerikai Egyesült Államokban. Napjainkban Kazahsztán és Ausztrália döntő mértékben így nyeri ki az uránt, valamint az USA is egy...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Szakdolgozat |
| Megjelent: |
2018
|
| Kulcsszavak: | ISL uránbányászat kút kioldás kénsav |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://diploma.bibl.u-szeged.hu/73433 |
| LEADER | 02772nta a2200241 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dipl73433 | ||
| 005 | 20190916133014.0 | ||
| 008 | 190916s2018 hu om 0|| zxx d | ||
| 040 | |a SZTE Diploma Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a zxx | ||
| 100 | 1 | |a Nánássy Ferenc | |
| 245 | 1 | 0 | |a Környezetkímélő ISL bányászati technológiák környezetvédelmi, gazdaságossági vonatkozásai |h [elektronikus dokumentum] / |c Ferenc Nánássy |
| 246 | 1 | 0 | |a Environmental and cost effectiveness of environmental-friendly ISL mining techniques |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |c 2018 | ||
| 520 | 3 | |a Az in situ leaching (ISL) technológia a bányászat egyik feltörekvő ágazata. Az 1960- as évek óta alkalmazzák, kezdetben főként az egykori Szovjetunió területén, illetve az Amerikai Egyesült Államokban. Napjainkban Kazahsztán és Ausztrália döntő mértékben így nyeri ki az uránt, valamint az USA is egy jelentős hányadát. Terjed a módszer más fémek bányászatának esetében is, ilyen főként a réz. Kísérletek folynak más fémek kinyerhetőségére is a technológia segítségével, itt a legjelentősebb az arany, de említést érdemel a vánádium vagy egyes ritkaföldfémek is. Ebből a szempontból Oroszországot kell kiemelni, az ő szerepe minden bizonnyal az egyik legjelentősebb. Az eljárás lényege az, hogy az ércet nem kell kiemelni eredeti helyzetéből, hanem a kioldáshoz felhasznált vegyszereket, melyek közül a kénsav a leggyakoribb, kutakon keresztül injektálják az érctestbe, ahol azok kioldják a számunkra hasznos fémionokat, majd újabb kutakon át a felszínre szivattyúzzák, ahol a leválasztás megtörténik, majd az oldószer cirkulációja folytatódik a rendszerben. Az ISL több szempontból is előnyös, nem keletkeznek meddőhányók, a tájseb minimális, kevesebb üvegházhatású gázt juttat a légkörbe azáltal, hogy nincs szükség szállító- és rakodójárművekre, valamint aprítóeszközökre. Ezenkívül alacsonyabb költségek mellett üzemeltethető, így kisebb bányák is életképesek maradhatnak. Az alacsony fokú telepek szintén kedvezők a technológia számára, szemben a hagyományos bányászati módszerekkel. Számos földtani adottság lehetővé teszi az ISL eljárást, legkedvezőbbek azonban a homokkőbe települő urántelepek. Magyarország egyetlen ISL-projektje a dinnyeberki kísérleti perkoláció volt, amely azonban nem hozott igazi sikert. | |
| 650 | 4 | |a Természettudományok | |
| 695 | |a ISL | ||
| 695 | |a uránbányászat | ||
| 695 | |a kút | ||
| 695 | |a kioldás | ||
| 695 | |a kénsav | ||
| 700 | 1 | |a Gulyás Sándor |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://diploma.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/73433/1/2018_N%C3%A1n%C3%A1ssy_Ferenc_GJ1A10_SZ.pdf |z Dokumentum-elérés |