A nem öngyilkossági szándékú önsértés az önkritikus rumináció és a szégyen összefüggésrendszerében, felnőtt mintában
Jelen kutatás célja a nem öngyilkossági célú szándékos önsértés (non-suicidal self-injury; NSSI) vizsgálata a szégyen érzésével és az önkritikus ruminációval összefüggésben. A vizsgálat nem klinikai populáció bevonásával zajlott. Mintáját 1873 fő alkotta, többségében nők (n=1404, 74,96%). Az átlagél...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
SZTE BTK Pszichológiai Intézet
Szeged
2023
|
| Sorozat: | Impulzus : szegedi pszichológiai tanulmányok
10 No. 1 |
| Kulcsszavak: | Pszichológia, Önsértés, Mentálhigiéné |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/89014 |
| LEADER | 02993nab a2200229 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta89014 | ||
| 005 | 20251113152723.0 | ||
| 008 | 251113s2023 hu o 000 hun d | ||
| 022 | |a 2064-9258 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 100 | 1 | |a Magyar Csilla | |
| 245 | 1 | 2 | |a A nem öngyilkossági szándékú önsértés az önkritikus rumináció és a szégyen összefüggésrendszerében, felnőtt mintában |h [elektronikus dokumentum] / |c Magyar Csilla |
| 260 | |a SZTE BTK Pszichológiai Intézet |b Szeged |c 2023 | ||
| 300 | |a 1-16 | ||
| 490 | 0 | |a Impulzus : szegedi pszichológiai tanulmányok |v 10 No. 1 | |
| 520 | 3 | |a Jelen kutatás célja a nem öngyilkossági célú szándékos önsértés (non-suicidal self-injury; NSSI) vizsgálata a szégyen érzésével és az önkritikus ruminációval összefüggésben. A vizsgálat nem klinikai populáció bevonásával zajlott. Mintáját 1873 fő alkotta, többségében nők (n=1404, 74,96%). Az átlagéletkor 34,88 év volt (SD=14,58). A mintában elkülönítettük a sohasem önsértő (n=1129, 60,27%), a korábban önsértő (n=512, 27,34%) és az aktuálisan önsértő (n=232, 12,39%) csoportokat, valamint a repetitív önsértőket (10 vagy több önsértési epizód, n=481, 75,87%) és az alkalmi önsértőket (10-nél kevesebb önsértési epizód, n=153, 24,13%). A vizsgálat hozzáférhetőségi mintavétellel zajlott, a kitöltők anonim módon vettek részt a vizsgálatban. A következő mérőeszközök kerültek felhasználásra: Állítások az Önsértés Kapcsán Kérdőív (Inventory of Statements About Self-injury, Klonsky és Glenn, 2009); Szégyen Élmény Skála (Experience of Shame Scale, ESS, Andrews és mtsai, 2002); Önkritikus Rumináció Kérdőív (Self-Critical Rumination Scale, SCR, Smart és mtsai, 2016). Az eredmények a nemszuicidális önsértés kapcsolatát mutatják mind a szégyennel, mind az önkritikus ruminációval. A jelenségek komplexebb összefüggéseit tesztelő mediációs modell alapján a szégyen és a nem öngyilkossági célú önsértés kapcsolatában az önkritikus rumináció mediátor szerepet tölt be. Rámutattunk arra is, hogy a magasabb szégyenpontszám többféle önsértési mód együttes alkalmazásával asszociálódik. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a repetitív önsértők körében erőteljesebben van jelen az önkritikus rumináció. A három konstruktum vizsgálata alapján feltételezhetjük, hogy a szelf fókuszú önkritikus ruminatív gondolatok és a szégyen érzése meghatározóak a nem öngyilkossági célú szándékos önsértés megjelenésének esetében. Eredményeink szükségessé teszik e konstruktumok további vizsgálatát. | |
| 650 | 4 | |a Társadalomtudományok | |
| 650 | 4 | |a Pszichológia | |
| 695 | |a Pszichológia, Önsértés, Mentálhigiéné | ||
| 700 | 0 | 1 | |a Reinhardt Melinda |e aut |
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/89014/1/impulzus_010_001_005.pdf |z Dokumentum-elérés |