Szakmásodás diákszemmel professzionalizmus és pályaszocializáció a Magyar Tanítójelöltek Lapjában (1926-1938) /

A magyar és nemzetközi neveléstörténet-írás az elmúlt két évtizedben fordult fokozott érdeklődéssel a tanítóság története felé. A kutatások fókuszában elsősorban a néptanítói szakma 19. századi története állt. Kutatásunk két aspektus mentén terjeszti ki a kutatások kereteit: egyrészt a két világhábo...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Pelesz Nelli
Nóbik Attila
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága Szeged 2021
Sorozat:Új kutatások a neveléstudományokban 14
Új kutatások a neveléstudományokban 2021 : a neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira 14
Kulcsszavak:Horthy-korszak, Oktatásügy - Magyarország - 20. sz., Pedagógia, Neveléstörténet - Magyarország - 20. sz.
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/78911
LEADER 02923naa a2200253 i 4500
001 acta78911
005 20230523082558.0
008 230523s2021 hu o 0|| hun d
020 |a 978-963-306-896-0 
022 |a 2062-090X 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Pelesz Nelli 
245 1 0 |a Szakmásodás diákszemmel   |h [elektronikus dokumentum] :  |b professzionalizmus és pályaszocializáció a Magyar Tanítójelöltek Lapjában (1926-1938) /  |c  Pelesz Nelli 
260 |a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága  |b Szeged  |c 2021 
300 |a 133-147 
490 0 |a Új kutatások a neveléstudományokban  |v 14 
490 0 |a Új kutatások a neveléstudományokban 2021 : a neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira  |v 14 
520 3 |a A magyar és nemzetközi neveléstörténet-írás az elmúlt két évtizedben fordult fokozott érdeklődéssel a tanítóság története felé. A kutatások fókuszában elsősorban a néptanítói szakma 19. századi története állt. Kutatásunk két aspektus mentén terjeszti ki a kutatások kereteit: egyrészt a két világháború közötti időszak vizsgálatával, másrészt a pályára még nem lépő preparandisták pályaszocializójának vizsgálatával. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a tanítónövendékek, mint foglalkozási csoportjuk leendő tagjai, szakmai szocializációjuk során milyen tartalmakat és szempontokat tartottak nyilvános vitára érdemesnek, milyen fókuszok mentén tematizálták hivatásukat és az arra való felkészülést, illetve milyen önreflektív dimenziókat kapcsoltak be a professzionalizáció folyamatait illetően. A Magyar Tanítójelöltek Lapja betekintést engedett a pályára készülő preparandisták pályaszocializációjának néhány aspektusába. A jövő tanítóit saját lapjukban nem elsősorban a tanítói szakma tudományos háttere foglalkoztatta, de sokat foglalkoztak a szakma mindennapi kihívásaival. A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a témákat illetően lassú profilváltás játszódott le a lapban. A kezdeti bizonytalanság, „iskolás” tematikai variációk sokasága után (leggyakoribb témák: humor, természettudomány, pedagógia, reklám) némileg fajsúlyosabb, átgondoltabb, komolyabb tárgyakat – a Trianon utáni Magyarország dilemmái, a kultúra, a nevelés és azzal szoros összefüggésben a tanítói hivatás helye és újraértelmezése – vitattak meg a lap hasábjain. 
650 4 |a Bölcsészettudományok 
650 4 |a Történettudomány és régészet 
695 |a Horthy-korszak, Oktatásügy - Magyarország - 20. sz., Pedagógia, Neveléstörténet - Magyarország - 20. sz. 
700 0 1 |a Nóbik Attila  |e aut 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/78911/1/ukn_2021_133-147.pdf  |z Dokumentum-elérés