Fokozás szkizofréniában

Dolgozatunkban szkizofrén betegek nyelvhasználati sajátságait vizsgáljuk a nyelvi fokozásra fókuszálva. Mivel a különböző mentális betegségek hatással vannak az egyén kommunikációjára, a nyelvi produktumaik (akár írott, akár beszélt formájú) elemzése fontos közvetett eszköze lehet a betegségek vizsg...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Szabó Martina Katalin
Vincze Veronika
Guba Csenge
Dam Bernadett
Solymos Adrienn
Bagi Anita
Szendi István
Testületi szerző: Magyar számítógépes nyelvészeti konferencia (19.)
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: 2023
Sorozat:Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia 19
Kulcsszavak:Szkizofrénia, Nyelvészet - számítógép alkalmazása - egészségügy
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/78401
LEADER 03236naa a2200325 i 4500
001 acta78401
005 20230314143157.0
008 230314s2023 hu o 1|| hun d
020 |a 978-963-306-912-7 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Szabó Martina Katalin 
245 1 0 |a Fokozás szkizofréniában  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Szabó Martina Katalin 
260 |c 2023 
300 |a 17-32 
490 0 |a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia  |v 19 
520 3 |a Dolgozatunkban szkizofrén betegek nyelvhasználati sajátságait vizsgáljuk a nyelvi fokozásra fókuszálva. Mivel a különböző mentális betegségek hatással vannak az egyén kommunikációjára, a nyelvi produktumaik (akár írott, akár beszélt formájú) elemzése fontos közvetett eszköze lehet a betegségek vizsgálatának és esetleges diagnosztizálásának. A jelen kutatásban a nyelvi sajátságok közül a fokozást tettük a fókuszba. Azt elemezzük, hogy a fokozás milyen kvantitatív és kvalitatív sajátságokkal jelenik meg a vizsgált betegek kommunikációjában. Korábbi érzelemkutatások alapján a szkizofréniával élőknél nehézség mutatkozik az érzelmi események megérzése, előrejelzése, az érzelmi benyomások és a kontextus integrálása, valamint az érzelmi élmények gazdagsága és fenntartása terén (Kring és mtsai, 2013). A háttérben álló agyi aktivitások a kognitív kontrollért felelős hálózatok működésében mutattak deficitet az érzelmek és a kogníció integrálásának elégtelenségét jelezve (Kring és mtsai, 2013). A mentális betegségek és az érzelemszabályozás ezen összefüggései okán, a fokozó elemek csoportján belül külön figyelmet fordítunk az ún. negatív emotív fokozókra, amelyek prior szemantikai tartalma valamely negatív érzelemhez kapcsolódik, azonban fokozó elemekként funkcionálhatnak a nyelvben. A kutatás végső kérdése, hogy mutatkozik-e olyan eltérés a fokozók használatában a vizsgált betegek és a kontrollcsoport között, amely prediktív sajátságként felhasználható. Vizsgálatunkhoz beszélt nyelvi szövegeket használunk, amelyek három különböző narratív feladatban keletkeztek. Eredményeink megmutatják, hogy bár a nyelvi fokozás tekintetében a két csoport hasonlóan viselkedik, a negatív emotív fokozók használata jelentősen eltérő: a betegcsoport alig használ negatív emotív fokozókat a kontrollcsoport tagjaihoz képest, illetve rendre negatív kontextusban. 
650 4 |a Természettudományok 
650 4 |a Számítás- és információtudomány 
650 4 |a Orvos- és egészségtudomány 
650 4 |a Egészségtudományok 
695 |a Szkizofrénia, Nyelvészet - számítógép alkalmazása - egészségügy 
700 0 1 |a Vincze Veronika  |e aut 
700 0 1 |a Guba Csenge  |e aut 
700 0 1 |a Dam Bernadett  |e aut 
700 0 1 |a Solymos Adrienn  |e aut 
700 0 1 |a Bagi Anita  |e aut 
700 0 1 |a Szendi István  |e aut 
711 |a Magyar számítógépes nyelvészeti konferencia (19.)  |c Szeged  |d 2023. január 26-27. 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/78401/1/msznykonf_019_017-032..pdf  |z Dokumentum-elérés