Üdvözlet az ábrázoló geometria világából
Az elmúlt több mint egy évtizedben – de a világjárvány időszakában még inkább – előtérbe került annak a kérdésnek a megválaszolása Hogyan tanítsunk és tanuljunk ábrázoló geometriát a technikai fejlődés dinamikus változásainak közegében? E rövid közlemény tulajdonképpen széljegyzet az ábrázoló geomet...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar
Szeged
2022
|
| Sorozat: | Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok
17 No. 1-2 |
| Kulcsszavak: | Geometria, Tudománytörténet |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/jtgf.2022.1-2.129-143 |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/77897 |
| LEADER | 04363nab a2200241 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta77897 | ||
| 005 | 20221215112529.0 | ||
| 008 | 221215s2022 hu o 0|| hun d | ||
| 022 | |a 1788-7593 | ||
| 024 | 7 | |a 10.14232/jtgf.2022.1-2.129-143 |2 doi | |
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 041 | |a eng | ||
| 100 | 1 | |a Nagy Valéria | |
| 245 | 1 | 0 | |a Üdvözlet az ábrázoló geometria világából |h [elektronikus dokumentum] / |c Nagy Valéria |
| 260 | |a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar |b Szeged |c 2022 | ||
| 300 | |a 129-143 | ||
| 490 | 0 | |a Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok |v 17 No. 1-2 | |
| 520 | 3 | |a Az elmúlt több mint egy évtizedben – de a világjárvány időszakában még inkább – előtérbe került annak a kérdésnek a megválaszolása Hogyan tanítsunk és tanuljunk ábrázoló geometriát a technikai fejlődés dinamikus változásainak közegében? E rövid közlemény tulajdonképpen széljegyzet az ábrázoló geometria oktatás margójára egyetemi környezetben, ugyanakkor a leírtak minden oktatási szintet érintenek. Hazai és külföldi (szak)irodalmak, írásművek mondanivalóinak kiemelésével – támaszkodva a saját tapasztalatokra is – rámutat arra, hogy azok a (szak)módszertani megközelítések lehetnek helyesek és hatékonyak, amelyek nem tévesztik szem elől azt az örökérvényű „axiómát”, amelyet még 1777-ben a Ratio Educationis fogalmazott meg elsőként. Nevezetesen, hogy a geometria „… bámulatosan képezi az ifjak elméjét a helyes gondolkodásra és a tárgyakról való igaz fogalmaknak a megalkotására”. Továbbá „Fő gondunk itt arra irányuljon, hogy csak azokat a meghatározásokat és feladatokat vegyük föl, melyeknek alkalmazása és megfejtése a közéletben előfordul.” Kiegészítve e gondolatot azzal, hogy a személyiségformálásnak is (egyik) eszköze a rajzolás, ami még teljesebb lehet, ha a technikai, technológiai fejlettség is hozzájárul. A közlemény fontos megállapítása, hogy a tanítás–tanulás folyamatában Triplum modellként értelmezhető a tanító–tananyag–tanított viszonya, amely kapcsolatnak közvetlennek és dinamikusnak kell lennie. Továbbá a sokat hangoztatott tanítotti élmény mellett éppoly fontos a tanítói élmény is, ezért ezekkel – mint az oktatás mozgatórugóival, a jövő oktatási kihívásaival – kiegészülve pedig Quintuplum modell. Abstract: Over the past decade, but even more so during the pandemic, the question of How to teach and learn descriptive geometry in the context of dynamic changes in technical development? has come to the fore. This short paper is, in fact, a side note on the margins of descriptive geometry education in a university community and sphere. However, these findings can be validated at all levels of education. Highlighting the statements of Hungarian and international (professional) literature and writings – relying on my own experience as well – point out that those (specialist) methodological approaches can be correct and effective, which do not lose sight of the eternal “axiom” was first formulated by the Ratio Educationis in 1777. Namely, that geometry “… amazingly trains young people’s minds to think correctly and create true concepts about objects”. Furthermore, "Our main care should be to make only those definitions and tasks whose application and decipherment occur in public life.” This idea must be supplemented by the fact that drawing is also (one of) the means of personality formation, and it can be even more complete if technical, technological development also contributes. An important finding of the paper is that the teacher – educational material – learner relationship can be interpreted as a Triplum model in the teaching–learning process, and the relationship must be direct and dynamic. Furthermore, the teaching experience is just as important in addition to the much-mentioned teaching experience. Complemented by these aspects, such as the drivers of education and the educational challenges of the future, the Quintuplum model is. | |
| 650 | 4 | |a Természettudományok | |
| 650 | 4 | |a Matematika | |
| 695 | |a Geometria, Tudománytörténet | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/77897/1/jelenkori_017_001-002_129-143.pdf |z Dokumentum-elérés |