%0 Article %A Kálmán Botond %I Szeged %D 2021 %C Egyesület Közép-Európa Kutatására, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar %G Hungarian %G English %B Közép-európai közlemények %@ 1789-6339 %T A migrációval járó egészségügyi kockázatok %U http://acta.bibl.u-szeged.hu/75674/1/kek_052_045-062.pdf %X 2014-2015-től kezdve az addig megszokottnál sokkal több illegális bevándorló érkezett Európába, elsősorban Afganisztánból és Szíriából, valamint az afrikai kontinensről. Számos fórum foglalkozott már az ezzel járó terrorveszély, nemzetbiztonsági kockázatok, vagy a szervezett embercsempészet kérdéseivel. Ám arról szinte senki sem beszél, hogy ezekből az országokból az érkezők magukkal hozzák az ott jellemző betegségeket is. Ezekre pedig a befogadó európai országok nincsenek kellően felkészülve. A tanulmány a rendelkezésre álló terjedelemben először röviden áttekinti a migrációs folyamat geopolitikai hátterét, a jelenlegi helyzetet és a bevándorlók által használt főbb útvonalakat. Ezután a szerzők ismertetik a várható jövőbeli eseményeket– elsősorban azt a migrációs hullámot, amely Törökországból és a szub-szaharai térségből érkezhet. Felvázolják, mely jellegzetes származási országokból érkeznek Európába bevándorlók, milyen betegségeket hozhatnak magukkal és mekkora közöttük e betegségek előfordulási gyakorisága. Elemzik a befogadó országokra nehezedő kockázati fenyegetettséget is. Az ehhez felhasznált adatok, a politikai befolyás hatásának kikerülése céljából nem a WHO vagy az EUROSTAT konvencionális forrásain alapulnak. A szerzők olyan más, szintén hivatalos forrásokra támaszkodnak, amelyeknek objektivitása joggal feltételezhető. Az eredmények azt mutatják, hogy a migráció egészségügyi hatásait komolyan kell venni és megfelelő megelőző programokat kell kialakítani, legalább nemzeti szinten. Much more illegal migrants have arrived to Europe from 2014-2015 than ever before, primarily from Afghanistan, Syria, and Africa. Multiple fora have already approached the adjacent issues of terrorism, national security threats, and organised kidnapping vis-à-vis migration. Nonetheless, hardly anyone has ever attempted to relate expatriates to the expansion of those diseases that are peculiar to their country of origin. Videlicet, host European countries are not adequately engaged with tackling such matters. This study is constrained by the limited word count to concisely focus on highlighting the geopolitical background of migration as a process, the current posture, and the main traces habituated by asylum seekers, at first. Henceforward, the authors introduce the reasonably anticipated unborn occurrences – primarily the new substantial wave of immigration arising from the people who may get through from the sub-Saharan region. They illustrate which typical countries of origin refugees tend to arrive from when heading towards Europe, which illnesses they are likely to be exposed to carry with themselves on their journey, and what is the prevalence of those conditions among them. It furthermore analyses the level and nature of imminent threat that host countries are subject to. Data being harnessed for this research do not lean on the conventional sources, e.g., WHO or EUROSTAT, so as to elude the influence of any political manipulation. Our results show that the health effects of migration must be taken seriously and that appropriate prevention programs must be developed at least at national level.