Utak és kerülők emlékeinkhez hozzáférhetőség vs. rendelkezésre állás irányított felejtés után /

Az irányított felejtési kísérlet irodalma szerint képesek vagyunk szándékosan kiszorítani emlékeinket memóriánkból. Egyes magyarázatok szerint ezen emlékek gátlás alá kerültek, az előhívási folyamatok számára átmenetileg nem állnak rendelkezésre, újabb elképezések szerint azonban a gátlás nem a céle...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Németh Kornél
Racsmány Mihály
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó Szeged 2010
Sorozat:Szegedi pszichológiai tanulmányok
Szegedi pszichológiai tanulmányok : 2010
Kulcsszavak:Pszichológia, Emlékezés, Felejtés
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/75338
LEADER 03429naa a2200241 i 4500
001 acta75338
005 20220420084331.0
008 220420s2010 hu o 0|| hun d
022 |a 1789-6061 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Németh Kornél 
245 1 0 |a Utak és kerülők emlékeinkhez   |h [elektronikus dokumentum] :  |b hozzáférhetőség vs. rendelkezésre állás irányított felejtés után /  |c  Németh Kornél 
260 |a Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó  |b Szeged  |c 2010 
300 |a 33-41 
490 0 |a Szegedi pszichológiai tanulmányok 
490 0 |a Szegedi pszichológiai tanulmányok : 2010 
520 3 |a Az irányított felejtési kísérlet irodalma szerint képesek vagyunk szándékosan kiszorítani emlékeinket memóriánkból. Egyes magyarázatok szerint ezen emlékek gátlás alá kerültek, az előhívási folyamatok számára átmenetileg nem állnak rendelkezésre, újabb elképezések szerint azonban a gátlás nem a célemléket, hanem annak tanulási epizódját érinti, így ezek az emlékek rendelkezésre állnak, csak epizodikus hívóingerekkel el nem érhetőek. Két kísérletben e két megközelítést ütköztettük listás irányított felejtési paradigmát alkalmazva. A kísérletben használt 28 szó 14 meghatározott kategóriába tartozott, bár erről a tanulás során a kísérleti személyeket nem informáltuk. Első kísérletünkben három felidézési helyzet volt (1. szabad felidézés — implicit kategóriacímkével segített hívóingeres felidézés — 2. szabad felidézés). A felejts instrukciót kapott csoporteredménye mindkét szabad felidézésben gyengébb volt az emlékezési instrukciót kapottnál, de hívóingeres felidézésben nem volt különbség köztük. Az újabb (2. szabad felidézés) tesztben már csak a „felejts" csoport teljesítménye volt gyengébb a kategória-hívóingereshez képest, az „emlékezz" csoport esetében nem csökkent a teljesítmény. A második kísérletben két felidézési fázist (hívóingeres felidézés — 2. szabad felidézés) használtunk és reprodukáltuk az első kísérlet eredményeit, melyek összhangban vannak Racsmány és Conway 2006-os elméletével; a felejtési instrukció hatására létrejövő gátlás hozzáférési zavart okoz, de nem érinti az emlék reprezentációját. According to the literature on directed forgetting we are able to supress our unwanted memories. Anderson & Green's theory (2001) states that these items are under inhibition and we can't evoke them. However, according to a recent theory (Racsmány & Conway, 2006) items are available, but not accessible, and not the items themselves, but rather their encoding episode is under inhibition. We confronted the afore-named theories in two experiments. In the list method directed forgetting procedure (3 recalling phase) the „forget" group in free recall test recalled fewer items as the „remember" group. In cued recall the two groups' outputs were equal. Our findings correspond to Racsmány & Conway's (2006) Episodic Inhibition theory. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Pszichológia 
695 |a Pszichológia, Emlékezés, Felejtés 
700 0 1 |a Racsmány Mihály  |e aut 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/75338/1/szegedi_pszichologiai_tanulmanyok_2010_033-041.pdf  |z Dokumentum-elérés