Politikai pszichiátria a szocialista Magyarországon

Jelen tanulmányunkban, azon vizsgálódásaink eredményeiről számolunk be, amelyek a pszichiátria gyakorlatának egy sajátos vetületére irányulnak: a politikai pszichiátria magyarországi működésére az államszocializmus időszakában. Elsőként számba vesszük, hogy mi tette, s mindmáig mi teszi lehetővé azt...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Sükösd Anikó
Bodor Péter
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2021
Sorozat:Impulzus : szegedi pszichológiai tanulmányok 8 No. 1
Kulcsszavak:Kényszerpszichiátria, Pszichiátria - Magyarország - 20. sz.
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/75180
LEADER 03134nab a2200229 i 4500
001 acta75180
005 20220407142713.0
008 220407s2021 hu o 0|| hun d
022 |a 2064-9258 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Sükösd Anikó 
245 1 0 |a Politikai pszichiátria a szocialista Magyarországon  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Sükösd Anikó 
260 |c 2021 
300 |a 1-16 
490 0 |a Impulzus : szegedi pszichológiai tanulmányok  |v 8 No. 1 
520 3 |a Jelen tanulmányunkban, azon vizsgálódásaink eredményeiről számolunk be, amelyek a pszichiátria gyakorlatának egy sajátos vetületére irányulnak: a politikai pszichiátria magyarországi működésére az államszocializmus időszakában. Elsőként számba vesszük, hogy mi tette, s mindmáig mi teszi lehetővé azt, hogy a diktatórikus hatalmak igába hajtsák és szolgálatukba állítsák a pszichiátriát és a klinikai pszichológiát, mint szakmát és mint intézményt. Azaz, miben látjuk a pszichiátria abban az értelemben vett sebezhetőségét, hogy az aktuális a politikai hatalom eszközévé váljon, s milyen előnyökkel jár a pszichiátriai, pszichológiai indokkal végzett „normalizálás” a politikai hatalom számára. Nem az antipszichiária (Szasz, 2001; Laing, 1990; Berkovits, Bodor és Sik, 2017) által használt, egyszerre általános és viszonylag kevéssé specifikált ideológiai hatalomról lesz szó. És nem is a Foucault által vizionált, s a társadalom minden pólusát átható hatalom mikrofizikájáról (Foucault, 2000), a fegyelmező társadalom orvosi-pszichológiai regiszterének (Foucault, 1990) kritikai pszichológus Rose által tovább artikulált kritikájáról (Erős 2018). E helyett azon hagyományos, mindennapi értelembe vett politikai hatalom pszichiátriára gyakorolt hatását vesszük szemügyre, melyet az államgépezet diktatórikus uralása tesz lehetővé. Ezt követően bemutatunk, illetve felelevenítünk néhány közismert és kevésbé ismert pszichiátriai vonatkozású magyarországi esetet, mellyel kapcsolatban álláspontunk szerint okkal felvetődött, hogy a politikai pszichiátria körébe sorolhatók. Ezután röviden tárgyaljuk azt a kérdést, hogy a politikai pszichiátria szocializmus időszakában megtörtént esetei kapcsán mi történt a rendszerváltás után Magyarországon. Végül röviden kitekintünk a kínai és orosz hatalmi gyakorlatokra, két olyan országra, ahol a beszámolók szerint ma is elevenen él a politikai pszichiátria hagyománya. Összegzésképpen a politikai pszichiátriát, mint hatásában komplex hatalmi eszközt jellemezzük, amely a múltban, és transzgenerációs hatásában feltehetően ma is jelen van a pszichiátriai és pszichológiai szakmán belül és kívül. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Pszichológia 
695 |a Kényszerpszichiátria, Pszichiátria - Magyarország - 20. sz. 
700 0 1 |a Bodor Péter  |e aut 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/75180/1/impulzus_008_001_004.pdf  |z Dokumentum-elérés