Literatur, Zensur und Freiheit der Kunst

Az irodalom és a jog különböző módon találkozhatnak. Egy irodalmi mű például egy konkrét jogesettel, vagy egy általános jogelwel foglalkozik. (pl. Antigoné). A detektívregény izgalmat akar teremteni, a cél a tettes leleplezése, nem az irodalmi jó minőség. Az irodalom és a jog valóban ott ütközik, ah...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Végh Zoltán
Testületi szerző: Jog és irodalom = Recht und Literatur = Droit et litterature (2010) (Szeged)
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: 2011
Sorozat:Szegedi Jogász Doktorandusz Konferenciák 1
Jog és irodalom = Recht und Literatur = Droit et litterature 1
Kulcsszavak:Jog és irodalom
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/75062
LEADER 02486naa a2200289 i 4500
001 acta75062
005 20231205112534.0
008 220329s2011 hu o 1|| hun d
020 |a 978 963 306 142 8 
022 |a 2063-3807 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
041 |a eng 
100 1 |a Végh Zoltán 
245 1 0 |a Literatur, Zensur und Freiheit der Kunst  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Végh Zoltán 
260 |c 2011 
300 |a 167-177 
490 0 |a Szegedi Jogász Doktorandusz Konferenciák  |v 1 
490 0 |a Jog és irodalom = Recht und Literatur = Droit et litterature  |v 1 
520 3 |a Az irodalom és a jog különböző módon találkozhatnak. Egy irodalmi mű például egy konkrét jogesettel, vagy egy általános jogelwel foglalkozik. (pl. Antigoné). A detektívregény izgalmat akar teremteni, a cél a tettes leleplezése, nem az irodalmi jó minőség. Az irodalom és a jog valóban ott ütközik, ahol az irodalmi mű tartalma állami vagy egyházi törvények által tiltott témákkal foglalkozik. Hogy valaki vagy valamilyen intézmény cenzúrát tudjon gyakorolni, feltétel, hogy végrehajtó erővel rendelkezzen. Ezzel a végrehajtó erővel mindig is az állami rendszerek bírtak, a 20. század elejéig a katolikus egyház is. Amióta irodalom létezik, a cenzúra is szerepel. Ahol a mű a társadalom politikai vagy erkölcsi elveit megsérti, a politikai hatalom ellen fellép, az állami vagy egyházi tekintélyt kétségbe vonja, ott az intézmény eltiltással reagál, úgy hogy sokszor a „delikvens“ élete is veszélyeztetve volt és van. Főleg két példán akarom bemutatni a cenzúra szerepét: Az állami oldalon az osztrák-magyar monarchiából származó cenzúra-rendelettel (Zensur-vorschrifi 1810 szept. 14), az egyházi oldalon az Index-el, a tiltott könyvek listájával (index librorum prohibitorum). A cenzúra elvileg az alapjogokkal ütközik, de a politikai hatalom, éppen úgy, mint a teokratikus államokban, mindig talál utakat, hogy a szabad véleménynyilvánítást korlátozni tudja. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Jogtudomány 
650 4 |a Bölcsészettudományok 
650 4 |a Nyelvek és irodalom 
695 |a Jog és irodalom 
710 |a Jog és irodalom = Recht und Literatur = Droit et litterature (2010) (Szeged) 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/75062/1/szegedi_jogasz_doktorandusz_konf_001_167-177.pdf  |z Dokumentum-elérés