"No Gyurica, kell-e még a szabadság?" a Pesti Napló gyermekrovatának funkciói, 1893-1910 /
A magyar nyelvű nyomtatott tömegmédiumok története a Pesti Napló 1850-es elindulásával vette kezdetét, de az a ténylegesen tagolt sajtópiac, amelyen belül a gyermekolvasó és a gyerekirodalom is megtalálja a maga saját helyét, valójában csak a századfordulóra alakult ki. Az első, tömegmédiumban megje...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalmi Tanszék
Szeged
2020
|
| Sorozat: | Acta historiae litterarum hungaricarum
35-36 |
| Kulcsszavak: | Pesti Napló, Sajtótörténet - magyar - 19. sz., Gyermekirodalom - magyar - 19. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/71862 |
| LEADER | 04831nab a2200229 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta71862 | ||
| 005 | 20230328132824.0 | ||
| 008 | 210203s2020 hu o 0|| hun d | ||
| 022 | |a 0586-3708 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 041 | |a eng | ||
| 100 | 2 | |a Vojnics-Rogics Réka | |
| 245 | 1 | 0 | |a "No Gyurica, kell-e még a szabadság?" |h [elektronikus dokumentum] : |b a Pesti Napló gyermekrovatának funkciói, 1893-1910 / |c Vojnics-Rogics Réka |
| 260 | |a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalmi Tanszék |b Szeged |c 2020 | ||
| 300 | |a 277-304 | ||
| 490 | 0 | |a Acta historiae litterarum hungaricarum |v 35-36 | |
| 520 | 3 | |a A magyar nyelvű nyomtatott tömegmédiumok története a Pesti Napló 1850-es elindulásával vette kezdetét, de az a ténylegesen tagolt sajtópiac, amelyen belül a gyermekolvasó és a gyerekirodalom is megtalálja a maga saját helyét, valójában csak a századfordulóra alakult ki. Az első, tömegmédiumban megjelenő gyerekrovat szintén a Pesti Naplóban indult el, ezzel ismét megelőzve versenytársait. A Pesti Napló gyerekrovata nemcsak úttörő szerepe miatt tanulságos: az itt megjelenő tartalmak beszédes körképet kínálnak arról, miként értelmezte a századforduló a gyerek, az irodalom és a gyerekirodalom státuszát, funkcióit. A gyermekrovatnak köszönhetően a századforduló gyermektársadalma a részévé vált annak a társadalmi nyilvánosságnak, amelyet a tömegmédium egyidejűleg szólít meg és reprezentál. Bár már korábban is léteztek gyermekeknek szóló folyóiratok, de azok (néhány kivételtől eltekintve) sem az eladott példányszámok, sem a működési időtartam, sem a célközönség korosztályi összetétele tekintetében nem hasonlíthatók a tömegmédium elviekben a populáció egészét megcélzó platformjához. A Pesti Napló gyermekrovatának megjelenése több szempontból is mérföldkőnek számított a gyermekek társadalmi helyzetének alakulástörténetében: nemcsak a magyar gyermekirodalomra gyakorolt hatást, hanem a gyerekekről alkotott képre és a velük kapcsolatos elvárásokra is, hiszen a szerkesztők egy merőben új kommunikációs csatornát teremtettek a tömegmédiából addig kizárt gyermekpopuláció számára. Az 1893 és 1910 között megjelent 939 szöveget – Hermann Zoltán javaslatát alapul véve – funkcionális szempontból vizsgáltam. A korabeli gyermekirodalmi szövegek szerepének, rendeltetésének vizsgálatával ugyanis képet kaphatunk a századforduló gyermekirodalom-felfogásáról, valamint azokról a tényezőkről, amelyek mentén megragadható a mára kialakult szakadék „felnőtt-” és gyermekirodalom között. The history of Hungarian printed mass media started with the first issues of Pesti Napló in 1850, but the media sector offering children’s literature evolved only at the turn of the century. It was also Pesti Napló in which children’s columns appeared first so it was outrunning its rivals in this respect, too. This pioneering role is edifying not only because of the contents of these sections but because it also helps us to identify the status of children and the functions of children’s literature in the early 1900’s. At the turn of the century children got into the attention and interest of mass media as target groups. There existed earlier a few newspapers for children but their quality and quantity was poor compared to the children’s column of Pesti Napló. With some exceptions, they were short-lived, their public small, in a word, they never made it to the centre of the dynamically developing media world. The outset of the children’s section in the Pesti Napló was a milestone in the advancement of children’s social situation; besides its effects on Hungarian children’s literature it also changed public opinion and general expectations about children. The editors of the newspaper created a brand new communication channel in the new column for those who hadn’t been addressed by the mass media before. I chose the function-based analysis – recommended by Zoltán Hermann – for those 939 articles which appeared in the Pesti Napló between 1893 and 1910. Analysing the role and function of the contemporary children’s literature we can create an overall picture about the public approach to children’s literature and about the characteristics already separating literature for children and literature for grownups from each other. | |
| 650 | 4 | |a Bölcsészettudományok | |
| 650 | 4 | |a Nyelvek és irodalom | |
| 695 | |a Pesti Napló, Sajtótörténet - magyar - 19. sz., Gyermekirodalom - magyar - 19. sz. | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/71862/1/hist_litt_hung_035-036_ujfolyam_004-005_277-304.pdf |z Dokumentum-elérés |