Die Bezirkshauptmannschaft und das Stuhlrichteramt Vergleichende Prüfung der Bezirksverwaltung in der ÖsterreichischUngarischen Monarchie /

Ferenc József a birodalom egységesítésére vonatkozó tervét a közigazgatásra vonatkozóan a neoabszolutizmus korszakában az 1853 januárjában megjelent rendeleteivel valósította meg, ezáltal azonos adminisztratív szervezet jött létre az Osztrák Császárság területén, amely magában foglalta a magyar és h...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Pétervári Máté
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2018
Sorozat:Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica 8 No. 2
Kulcsszavak:Közigazgatás - Osztrák-Magyar Monarchia - 19. sz.
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/61956
LEADER 03590nab a2200217 i 4500
001 acta61956
005 20231107081346.0
008 190723s2018 hu o 0|| zxx d
022 |a 2063-2525 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a zxx 
100 1 |a Pétervári Máté 
245 1 4 |a Die Bezirkshauptmannschaft und das Stuhlrichteramt   |h [elektronikus dokumentum] :  |b Vergleichende Prüfung der Bezirksverwaltung in der ÖsterreichischUngarischen Monarchie /  |c  Pétervári Máté 
260 |c 2018 
300 |a 311-321 
490 0 |a Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica  |v 8 No. 2 
520 3 |a Ferenc József a birodalom egységesítésére vonatkozó tervét a közigazgatásra vonatkozóan a neoabszolutizmus korszakában az 1853 januárjában megjelent rendeleteivel valósította meg, ezáltal azonos adminisztratív szervezet jött létre az Osztrák Császárság területén, amely magában foglalta a magyar és horvát tartományokat is. Az uralkodói pátensek egységesen a „vegyes” járási hivatalokban összpontosították az igazságszolgáltatási, közigazgatási és adóbehajtási feladatokat az alsó középszinten. Az októberi diploma kiadásáig maradt ilyen módon egységes a birodalmi közigazgatás, mivel azt követően jórészt helyreállították a rendi kori államszervezetet Magyarországon és Horvátországban. A kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia mindkét birodalomfelében a polgári korszak elvárásainak megfelelő reformok történtek, ám a neoabszolutizmus egységesítő törekvései ellenére lényegesen eltérő területi közigazgatás szerveződött. Ennek következtében tanulmányomban az osztrák közigazgatási szervezetet a magyar megoldásokkal hasonlítottam össze a fő hangsúlyt a járási szintre fektetve. Az 1868. május 19-én kiadott 44. számú törvény hozta létre Ciszlajtániában a járási főnökségeket (Bezirkshauptmannschaft), amelyeket az 1870:XLII. tc. nyomán Magyarországon kialakított járási szervezettel vetettem össze. Mindkét közigazgatási szervezet esetében a jogalkotó ekkor valósította meg először következetesen a közigazgatást és igazságszolgáltatást egymástól elválasztó alapelvet. Az összehasonlításból egyértelműen kitűnik, hogy Ciszlajtánia közigazgatási szervezete a központra visszavezethető centralizmusra épült, míg a magyar szolgabírói hivatalok a történeti hagyományoknak megfelelve az önkormányzatiság jegyeit viselték magukon. A korszak egyik legfontosabb alapelvének a közigazgatási szervezet egységesítésének hatékonyabban tudott ennek köszönhetően a bécsi kormányzat megfelelni. A székhelyek meghatározása, a közigazgatási járások más államszervezeti egységekkel való összhangjának biztosítása esetében produktívabb volt a Ciszlajtánia esetében követett módszer. Az azonos méretű közigazgatási egységek kialakításában viszont nem mutatott különbséget a két állam közigazgatása, mivel mindkét állam járási szervezete eltérő méretű közigazgatási egységekből épült fel. Ennek oka az lehetett, hogy a területi beosztás meghatározásakor a természeti, földrajzi tényezők a meghatározók, így kevésbé jelentős, hogy milyen szerv jogosult e feladatra. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Jogtudomány 
695 |a Közigazgatás - Osztrák-Magyar Monarchia - 19. sz. 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/61956/1/juridpol_forum_008_002_311-321.pdf  |z Dokumentum-elérés