Self-surveillances in MPs communication how parliamentary representatives use Facebook? /
A kommunikáció, különösen a konfliktus és a konszenzus rítusai, amelyek a politikai kommunikáció alapintézményei, a korábbi pont-pont vagy pont-multipont közötti kommunikációból multipoint-multipoint kommunikációvá alakulnak át. Ulrike Klinger és Jakob Svensson azzal érvelnek, hogy az online közössé...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2018
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica
8 No. 1 |
| Kulcsszavak: | Kommunikáció, Internet, Politikai élet |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/61929 |
| Tartalmi kivonat: | A kommunikáció, különösen a konfliktus és a konszenzus rítusai, amelyek a politikai kommunikáció alapintézményei, a korábbi pont-pont vagy pont-multipont közötti kommunikációból multipoint-multipoint kommunikációvá alakulnak át. Ulrike Klinger és Jakob Svensson azzal érvelnek, hogy az online közösségi média platformok megváltoztatták a politikai kommunikációt, mivel ezek a platformok a tömegtájékoztatási eszközöktől teljesen eltérő logikával működnek. Arra kényszerülnek a napjaink politikusai, hogy kommunikációs eszközként használják a közösségi médiaplatformokat a munkájuk során, annak bemutatására (olykor bizonyítására), hogy elkötelezték magukat azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket a szavazók fontosnak tartanak. Ez annyit jelenti, hogy meg kell ismerniük, illetve be kell azonosítaniuk a saját közönségüket a képviselőknek. A nyilvánosságot arra használják a képviselők a kommunikációjukban, hogy minél több figyelmet szerezzenek, míg az újságírói szerep másodlagos lesz, szórakoztató és szkeptikus-cinikus, a jelentések értelmezőek, szubjektívek lesznek és a napirendet a politikai események határozzák meg. A tanulmányban bemutatom a parlamenti képviselők Facebookon a nyilvánossággal folytatott kommunikációjukat, amit tartalomelemzéssel elemzek. 10 ország szerepel a kutatásban: Ausztrália, Ausztria, Horvátország, Írország, Kanada, Magyarország, Montenegró, Svájc, Új-Zéland és az Egyesült Királyság. A rekordok három hónap intervallumban kerültek gyűjtésre, 2012 novemberétől 2013 januárjáig. A minta a parlamenti képviselők 10 százalékát tartalmazza. Az országok összehasonlítása azon a tényen alapult, hogy a Facebook népszerűbb közösségi weboldal a kontinentális európai államokban, míg a westminsteri államokban a Twitter örvend nagyobb népszerűségnek. Összesen 15 121 Facebook-bejegyzés került kielemezésre. 6 kategóriába kerültek a bejegyzések. A kategorizált posztokat az SPSS statisztikai szoftver segítségével elemeztem ki. A projekt kezdetén azt feltételeztem, hogy a fent említett közösségi oldal használata arra irányul a politika világában, hogy a politikusok bemutassák az új IKT-k iránti nyitottságukat. Végeredményben azt kellett látni, hogy a politikusok valójában nem a választókkal való napi kapcsolattartás miatt használják a közösségi oldalt. A kutatási projekt korábbi szakaszában is hasonló eredmény született, akkor az e-mailek politikai használatának vizsgálata mutatott hasonló eredményt. A tanulmány egyik felismerése, hogy az IKT-k és azon belük a Facebook közösségi oldal nem teremtett deliberatívabb „nyilvános szférát”, hanem a kommunikáció egyirányúságát biztosítja. Ez az egy-multipont kommunikációs stílus biztosítja a vizsgált képviselők számára. Az egyik oldalról lehetővé válik a politikusok megfigyelése, ami a népszerűségük növelésében számít, azaz láthatóvá válik, hogy melyik profilt követi a nyilvánosság. A másik oldalról a képviselők a kommunikációjukban elhagyhatják az óvatosságukat vagy „politikai korrektségüket”, hiszen nincsenek kapuőrök a közösségi oldalakon, önmaguk közvetíthetik üzenetüket. A megfigyelés így önmegfigyeléssé válik, ahol az egyirányú kommunikáció újfajta közvetítés eszközévé válhat, ahol a képviselők képesek középpontba állítani a saját témáikat. Klinger és Svensson szerint ez a fajta gondolkodás újfajta médialogikát követel meg, ami eltér a jól ismert (tömeg-) médialogikától. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 147-162 |
| ISSN: | 2063-2525 |