A szintaktikai szerkezet automatikus feltérképezése a beszédjel prozódiai elemzése alapján
A prozódia és a szintaktikai szerkezet közötti összefüggés aligha kérdéses, hiszen számos kutatás foglalkozott már kapcsolatukkal, illetve ezt az összefüggést számos beszédtechnológiai – elsősorban beszéd szintézisét célzó - alkalmazásban ki is használják. Az általánosan elfogadott álláspont szerint...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Testületi szerző: | |
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2011
|
| Sorozat: | Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia
8 |
| Kulcsszavak: | Nyelvészet - számítógép alkalmazása |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/58800 |
| LEADER | 02872naa a2200217 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta58800 | ||
| 005 | 20260224081030.0 | ||
| 008 | 190624s2011 hu o 100 hun d | ||
| 020 | |a 978-963-306-121-3 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 100 | 1 | |a Szaszák György | |
| 245 | 1 | 2 | |a A szintaktikai szerkezet automatikus feltérképezése a beszédjel prozódiai elemzése alapján |h [elektronikus dokumentum] / |c Szaszák György |
| 260 | |c 2011 | ||
| 300 | |a 178-189 | ||
| 490 | 0 | |a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia |v 8 | |
| 520 | 3 | |a A prozódia és a szintaktikai szerkezet közötti összefüggés aligha kérdéses, hiszen számos kutatás foglalkozott már kapcsolatukkal, illetve ezt az összefüggést számos beszédtechnológiai – elsősorban beszéd szintézisét célzó - alkalmazásban ki is használják. Az általánosan elfogadott álláspont szerint a prozódiai és a szintaktikai szerkezet szorosan összefügg ugyan, közöttük a kapcsolat azonban nem egy-egyértelműen meghatározott. Mindenesetre gyakorlati alkalmazások bizonyítják, hogy a szintaktikai elemzés alapján a prozódia jól előrejelezhető és kiválóan előállítható beszédszintetizátor alkalmazásokban. A prozódia és a szintaxis közötti összefüggés másik irányát azonban – nevezetesen a szintaxis visszakövethetőségét prozódiai jegyek alapján – eddig kevesen vizsgálták, illetve ha mégis, ezen vizsgálatok jellemzően minimál mondatpárok prozódia alapján történő elkülöníthetőségére vonatkoztak. Bár e vizsgálatok értékét nem szeretnénk alábecsülni, hiszen fontos elméleti jelentőségük van, eredményeik a gyakorlati alkalmazásokat tekintve azonban csak elvétve, nem igazán életszerű körülmények között lennének felhasználhatók. Cikkünkben ezért arra keressük a választ, hogy lehetséges-e a prozódiai szerkezet feltárása alapján szintaktikai szerkezetre vonatkozó információ kinyerése általánosabb, a mindennapi élethez jobban köthető tematika esetében. Miután a kutatás célja az automatikus elemezhetőség vizsgálata, ezért a prozódiai szerkezet elemzését is automatikus eszközökkel valósítjuk meg. Eredményeink tanúsága szerint a beszédben a szintaktikai frázisok jelentős része jól beazonosítható, ráadásul, a szintaktikai hierarchia magasabb szintjein jól el is helyezhető. Mélyebb szinteken - többszörös beágyazásban - pontos szintaktikai szintbeli elhelyezést nem várhatunk a prozódiától, a határok jelzése azonban megmaradhat. | |
| 695 | |a Nyelvészet - számítógép alkalmazása | ||
| 700 | 0 | 1 | |a Beke András |e aut |
| 710 | |a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia (8.) (2011) (Szeged) | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/58800/1/msznykonf_008_178-189.pdf |z Dokumentum-elérés |