A helyi gazdaságfejlesztés folyamat aspektusa hazai megyei jogú városok interjús elemzése /

Saved in:
Bibliographic Details
Main Authors: Bajmócy Zoltán
Gébert Judit
Málovics György
Juhász Judit
Méreiné Berki Boglárka
Format: Book
Published: Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged 2016
Series:Műhelytanulmányok 1
Subjects:
AAA
Keywords:Gazdaságpolitika, Képességszemlélet
Online access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/57720
LEADER 04054nam a2200289 i 4500
001 acta57720
005 20210907103432.0
008 190529s2016 hu o 0|| zxx d
020 |a 978-963-306-517-4 
022 |a 2061-5353 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Bajmócy Zoltán 
245 1 2 |a A helyi gazdaságfejlesztés folyamat aspektusa   |h [elektronikus dokumentum] :  |b hazai megyei jogú városok interjús elemzése /  |c Zoltán Bajmócy 
260 |a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar  |b Szeged  |c 2016 
300 |a 1-121 
300 |a 121 p. 
490 0 |a Műhelytanulmányok  |v 1 
520 3 |a Jelen műhelytanulmány a hazai megyei jogú városok helyi fejlesztési folyamatait elemzi. „A helyi gazdaságfejlesztés megalapozása a képességszemlélet segítségével” projekt (OTKA K-109425) korábbi eredményei alapján három megyei jogú várost választottunk ki (Kecskemét, Pécs és Szeged), ahol 2015 és 2016 során 49 interjút készítettünk a helyi fejlesztés érintettjeivel. Az interjúkat kvalitatív szövegelemzés segítségével dolgoztuk fel, ahol a kódolás alapjául szolgáló kategóriákhoz deduktív úton jutottunk el, Amartya Sen képességszemlélete alapján. E kategóriák: a fejlesztési folyamat során nyílttá váló, vagy nyílttá tehető (1) értékek, a (2) zárt tér, a (3) hívott tér, és a (4) szerzett tér helyi fejlesztésekkel kapcsolatos folyamatainak feltárása, illetve a (5) részvétel korlátai. Mindez kiegészült egy hatodik kóddal: (6) ideális folyamat, amely azt segített feltárni, hogy a szereplők által ideálisnak tartott helyi fejlesztési folyamatok hogyan viszonyulnak a képességszemlélet által javasolható döntéselőkészítési és döntéshozatali eljárásokhoz. A helyi fejlesztés érintettjeinek túlnyomó része a széles körű részvételen alapuló helyi fejlesztést értékesnek véli; a részvételi folyamat eredményétől függetlenül is fontos. Annak lehetősége, hogy saját maga folyamatok aktív alakítója (ágnes) lehessen valamennyi érintett számára fontos. A részvétel elvi lehetősége (mint eszköz) a helyi érintettek jelentős része számára adott. Ugyanakkor ezen eszköz használatát számos átváltási tényező korlátozza, így a részvétel a helyi szereplők túlnyomó többsége nem válik valódi lehetőséggé. Valójában a helyi fejlesztéssekkel kapcsolatos döntések meghozatalában a szereplők nagyon szűk köre vesz részt. Azok a az érintettek többsége számára átláthatatlan és befolyásolhatatlan csatornákon keresztül születnek. Nem csak a részvétel hívott terei nem töltik be funkciójukat, hanem a helyi fejlesztéshez kötődő olyan formális intézmények és folyamatok sem, mint a Közgyűlés, annak Bizottságai, vagy éppen maguk a fejlesztési dokumentumok. A folyamatok aktív alakításának lehetősége (agency freedom) még a zárt tér szereplőinek többsége számára sem áll fenn. A helyi fejlesztési folyamatok nem csak a képességszemlélet, de az érintettek észlelése szerint is messze áll az ideálistól. Az érintettek ideális folyamatról alkotott elképzelése többnyire összhangban áll a képességszemlélet érveivel, ugyanakkor a reflexió és részvétellel kapcsolatos tapasztalatok híján a kívánatosnak tartott részvételiség még mindig nem kínál valódi szabadságot a képességszemlélet alapján értékelve. Azaz, ha a változás a jelen diskurzus mentén indul el, akkor félő, hogy az további negatív tapasztalatokat szül. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Közgazdasági és gazdálkodástudományok 
650 4 |a Közgazdaság, ökonometria 
695 |a Gazdaságpolitika, Képességszemlélet 
700 0 1 |a Gébert Judit  |e aut 
700 0 1 |a Málovics György  |e aut 
700 0 1 |a Juhász Judit  |e aut 
700 0 2 |a Méreiné Berki Boglárka  |e aut 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/57720/1/muhelytanulmanyok_001.pdf  |z Dokumentum-elérés