A felsőoktatásba jelentkezők információs preferencia alapú szegmentálása egy magyar egyetem példáján
A felsőoktatási piac folyamatos változása jellemzi Magyarországot az elmúlt két évtizedben. Hazánkban egyszerre érezteti hatását a középiskolás korú lakosság számának csökkenése (demográfiai helyzet változása), a felsőoktatás szabályozási környezetének (politikai és jogi környezet) folyamatos alakul...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2017
|
| Sorozat: | Menedzsment innovációk az üzleti és a nonbusiness szférákban
|
| Kulcsszavak: | Felsőoktatás, Marketing |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/57693 |
| LEADER | 03182naa a2200205 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta57693 | ||
| 005 | 20200414143755.0 | ||
| 008 | 190529s2017 hu o 0|| zxx d | ||
| 020 | |a 978-963-306-544-0 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a zxx | ||
| 100 | 1 | |a Berki Viktor | |
| 245 | 1 | 2 | |a A felsőoktatásba jelentkezők információs preferencia alapú szegmentálása egy magyar egyetem példáján |h [elektronikus dokumentum] / |c Berki Viktor |
| 260 | |c 2017 | ||
| 300 | |a 97-118 | ||
| 490 | 0 | |a Menedzsment innovációk az üzleti és a nonbusiness szférákban | |
| 520 | 3 | |a A felsőoktatási piac folyamatos változása jellemzi Magyarországot az elmúlt két évtizedben. Hazánkban egyszerre érezteti hatását a középiskolás korú lakosság számának csökkenése (demográfiai helyzet változása), a felsőoktatás szabályozási környezetének (politikai és jogi környezet) folyamatos alakulása, a felsőoktatási piac nemzetköziesedése (versenykörnyezet) és a potenciális felvételizők információgyűjtési szokásainak megváltozása, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Ilyen változások közepette a felsőoktatási intézmények marketing és public relations (PR) tevékenységeinek szerepe is szükségszerűen erősödik. Az intézmények vezetőinek meg kell vizsgálnia, hogy az alkalmazott marketing és kommunikációs eszközök (és csatornák) megfelelnek-e a célpiac igényeinek és információgyűjtési szokásainak, azaz alkalmasak-e ezek a metódusok a fiatalok (tinédzserek) megszólítására. A hagyományos kommunikációs csatornák jól láthatóan szorulnak háttérbe a modern infokommunikációs technikák térnyerése mellett, azonban a kutatási eredmények még mindig azt mutatják, hogy a potenciális felvételizőkkel való személyes találkozás (például nyílt napok, kiállítások során) továbbra is fontos szerepet játszik a diákok toborzási folyamatában. Tanulmányunkban három éven át folyó kutatási programunk eredményeit mutatjuk be. Kutatásunk célja a középiskolások által legfontosabbnak vélt információforrások azonosítása mellett annak megismerése volt, hogy a potenciális felvételizők miként értékelik a felsőoktatási intézményeket. A kutatás két jól elkülöníthető szakaszra bontható. Először kérdőíves felmérés segítségével vizsgáltuk a fiatalok továbbtanulással kapcsolatos információforrásait és intézményi preferenciáit, majd pedig a kvalitatív fázis során fókuszcsoportos kutatás segítségével értelmeztük és mélyítettük tovább eredményeinket. Az információgyűjtési szokások vizsgálata során három szegmens azonosítására és jellemzésére került sor. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az intézmények számára előnyös szegmens specifikus marketing és kommunikációs tevékenységet folytatni a hatékonyabb beiskolázás érdekében. | |
| 695 | |a Felsőoktatás, Marketing | ||
| 700 | 0 | 1 | |a Révész Balázs |e aut |
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/57693/1/menedzsment_innovaciok_az_uzleti_es_a_nonbusiness_szferakban_097-118.pdf |z Dokumentum-elérés |