Az Allais paradoxon és empirikus vizsgálata
A főáramú közgazdaságtan racionálisan cselekvő „homo oeconomicus” – ának képét az elmúlt évtizedekben számos kihívás érte. Mintegy fél évszázaddal ezelőttre tehetjük ennek a folyamatnak az intenzívebb kezdetét: Herbert Simon az ötvenes években bevezette a korlátozott racionalitás fogalmát, melynek l...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2012
|
| Sorozat: | Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban
|
| Kulcsszavak: | Döntéshozatal, Döntéselmélet |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/57580 |
| Tartalmi kivonat: | A főáramú közgazdaságtan racionálisan cselekvő „homo oeconomicus” – ának képét az elmúlt évtizedekben számos kihívás érte. Mintegy fél évszázaddal ezelőttre tehetjük ennek a folyamatnak az intenzívebb kezdetét: Herbert Simon az ötvenes években bevezette a korlátozott racionalitás fogalmát, melynek lényege, hogy bár a döntéshozók ésszerűségre törekszenek, számítási, logikai és memóriakorlátaikat nem képesek meghaladni (Eső és Lóránth, 1993). A döntéselmélet domináns irányzatát, a várható hasznosság elméletét ért egyik legkorábbi és egyik leghíresebb kritikáját szintén ebben az időszakban, 1953-ben szolgáltatta a később Nobel-díjat nyert Maurice Allais, aki az egyéni döntéshozók preferenciáinak inkonzisztenciájáról írt. Jelen tanulmányban a várható hasznosság elméletét, valamint Allais erre adott válaszának, az Allais paradoxonnak kialakulását, alapjait, működését és következményeit mutatom be. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 548-560 |
| ISBN: | 978-963-306-117-6 |