Boldogság vagy jó élet?
A közgazdaságtan, mint tudomány a filozófiából nőtt ki. Művelésének ma már szinte elengedhetetlen kelléke az empirikus kutatás. Az ökonometriai vizsgálatok egyik fő területe a boldogságkutatás, mert úgy tűnik, hogy a jóléti állam „csak” az anyagi jólétet hozta meg az embereknek, a teljes jólét (Pigo...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Könyv része |
Megjelent: |
2012
|
Sorozat: | Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban
|
Kulcsszavak: | Boldogság, Jólét, Szubjektív jólét, Gazdaságpszichológia |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/57579 |
LEADER | 03302naa a2200193 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | acta57579 | ||
005 | 20200402101335.0 | ||
008 | 190521s2012 hu o 0|| zxx d | ||
020 | |a 978-963-306-117-6 | ||
040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
041 | |a zxx | ||
100 | 1 | |a Takács Dávid | |
245 | 1 | 0 | |a Boldogság vagy jó élet? |h [elektronikus dokumentum] / |c Takács Dávid |
260 | |c 2012 | ||
300 | |a 537-547 | ||
490 | 0 | |a Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban | |
520 | 3 | |a A közgazdaságtan, mint tudomány a filozófiából nőtt ki. Művelésének ma már szinte elengedhetetlen kelléke az empirikus kutatás. Az ökonometriai vizsgálatok egyik fő területe a boldogságkutatás, mert úgy tűnik, hogy a jóléti állam „csak” az anyagi jólétet hozta meg az embereknek, a teljes jólét (Pigoura utalva) illetve a boldogság azonban – az empirikus kutatások tanúsága szerint – nem a várakozásoknak megfelelően alakul. A boldogságkutatások népszerűsége összhangban van a közgazdaságtan eredeti célkitűzésével: az emberek életének jobbá tételével (ami, nézetem szerint, minden tudományágnak, a tudománynak küldetése kell, hogy legyen). Egyes tudósok, elsősorban filozófusok, úgy vélik, hogy az, amit az empirikus boldogságkutatások mérnek, nem feltétlenül a boldogság. Pontosabban: egyáltalán nem biztos, hogy üdvös – jó – volna az emberek számára, ha a politika annak a valaminek a növelésén, előmozdításán fáradozna, amit az empirikus kutatások, boldogság vagy jóllét címén mérnek. Ezért tartom fontos kérdésnek a boldogság, illetve a jó élet mibenlétének vizsgálatát, különféle felfogásainak megismerését. Hogy mégis mi az, aminek az előmozdításáért fáradoznunk kell, azt nehéz megmondani, hiszen ehhez olyan végső kérdésekre kellene megfelelni, mint pl. Mi a jó? Mi az emberi élet célja, értelme? Azt azonban képesek vagyunk meghatározni, hogy melyek azok a boldogságkoncepciók, amelyekről bizton állíthatjuk vagy legalábbis joggal feltételezhetjük, hogy – fennkölten fogalmazva – nem az emberiség javát szolgálják. Éppen ezért jelent meg a szakirodalomban a boldogság (happiness) és a jó élet (good life) megkülönböztetése. Ebben a tanulmányban bemutatom a legfontosabb boldogságfelfogásokat (emberi érzésekre, hangulatokra, attitűdökre, ezek keverékeire vagy az életre, mint egészre koncentrálók). Példákon keresztül igazolom, hogy a fenti koncepciók némelyike nem feltétlenül egyeztethető össze azzal, amit akár a laikus, akár a tudós jó életnek nevezne. A jó élettel kapcsolatos néhány elméleti megfontolás ismertetése után amellett érvelek, hogy az emberek javát leginkább szolgáló boldogságkoncepció egy olyasféle volna, amely az ember életének egészét tekinti, és egyfajta életterv-megvalósítást (life plan view – Chekola), vagy a képességek kibontakoztatását (Ardila) foglalja magában. | |
695 | |a Boldogság, Jólét, Szubjektív jólét, Gazdaságpszichológia | ||
856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/57579/1/erzelmek_es_indulatok_a_gazdasagban_537-547.pdf |z Dokumentum-elérés |