Részvételi technikák és a marginalizált társadalmi csoportok részvétele a helyi fejlesztési döntésekben

A képességszemlélet megközelítésében a helyi gazdaságfejlesztésben kulcsszerepe van a társadalmi részvételnek, amelynek mára számtalan formája létezik – köztük azon technikák, amelyeket korábbi műhelytanulmányunkban mutattunk be és elemeztünk (Málovics et al. 2015). Ezek azok, amelyek jól használhat...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Málovics György
Juhász Judit
Méreiné Berki Boglárka
Dokumentumtípus: Könyv
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged 2015
Sorozat:Műhelytanulmányok 4 No. 2
Kulcsszavak:Gazdaságpolitika
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/57397
LEADER 03255nam a2200253 i 4500
001 acta57397
005 20210907114445.0
008 190410s2015 hu o 0|| hun d
020 |a 978-963-306-390-3 
022 |a 2061-5353 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Málovics György 
245 1 0 |a Részvételi technikák és a marginalizált társadalmi csoportok részvétele a helyi fejlesztési döntésekben  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Málovics György 
260 |a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar  |b Szeged  |c 2015 
300 |a 30 
490 0 |a Műhelytanulmányok  |v 4 No. 2 
520 3 |a A képességszemlélet megközelítésében a helyi gazdaságfejlesztésben kulcsszerepe van a társadalmi részvételnek, amelynek mára számtalan formája létezik – köztük azon technikák, amelyeket korábbi műhelytanulmányunkban mutattunk be és elemeztünk (Málovics et al. 2015). Ezek azok, amelyek jól használhatók a helyi fejlesztési döntések esetében a döntéselőkészítésben, mert (1) rendszeres alkalmazás során bizonyították már „életképességüket”; (2) költségesek ugyan, de ha költségigényüket összevetjük például napjaink helyi fejlesztésekkel kapcsolatos „kommunikációs költségeivel”, akkor a helyi fejlesztések esetében ilyen értelemben is jól alkalmazhatók; illetve (3) alkalmazásuk időtávja összhangban van a helyi fejlesztések tervezésének és megvalósításának időtávjával. Emellett standardizált módszertannal rendelkeznek, és így elméleti szempontból is lehet minőségükre reflektálni. Ezek az állampolgári tanács, a konszenzus konferencia, a 21. századi városgyűlés, és a vitázó közvéleménykutatás. Jelen tanulmányban e technikákat értékeljük abból a szempontból, hogy ezek mennyiben képesek a mélyszegénységben élő (marginalizált) helyi érintettek érdemi részvételének elősegítésére. Következtetésünk, hogy e technikák a helyi szintű társadalmi részvétel fontos eszközei lehetnek, egyrészt önmagukban, egy-egy fejlesztési döntéshez kapcsolódóan, másrészt hosszabb távon, egyéb demokratikus folyamatok ösztönzőiként, a részvételi demokrácia kultúrájának megteremtésének eszközeiként. Ugyanakkor e technikák önmagukban számtalan korláttal rendelkeznek a tekintetben, hogy a helyi fejlesztések, fejlesztéspolitika során érdemben megjelenhessenek a mélyszegénységben élő (marginalizált) társadalmi csoportok, érintettek, illetve az ő érdekeik és értékeik. Amennyiben a helyi fejlesztéspolitika számára fontos ezen érintettek jelenléte és az ő szempontjaik becsatornázása is, akkor e projektcentrikus részvételi technikák alkalmazásánál jóval többre van szükség, a társadalmi részvételt képessé tételként (empowerment), társadalmi integrációként (is) szükséges értelmezni. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Közgazdasági és gazdálkodástudományok 
695 |a Gazdaságpolitika 
700 0 1 |a Juhász Judit  |e aut 
700 0 2 |a Méreiné Berki Boglárka  |e aut 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/57397/1/muhelytanulmanyok_007.pdf  |z Dokumentum-elérés