Eighteenth-century legislation of Corsica
Korzika szigete a 18. század elején Genova birtoka volt. 1729-ben lázadás tört ki a köztársaság ellen, melyet elhúzódó, 40 éven át folyamatosan meg-megújuló szabadságharc követett. Ezen időszakban Korzika lázadók által uralt részén többszörös hatalomváltás zajlott le. Ezek a változások érintették a...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Cikk |
Megjelent: |
Universidad "József Attila", Departamento de Estudios Hispánicos
Szeged
2002
|
Sorozat: | Acta hispanica
7 |
Kulcsszavak: | Törvényhozás - Franciaország - 18. sz., Korzika története - 18. sz., Belpolitika - Korzika - 18. sz. |
Tárgyszavak: | |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/566 |
LEADER | 02807nab a2200217 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | acta566 | ||
005 | 20221216123111.0 | ||
008 | 161015s2002 hu o 0|| eng d | ||
022 | |a 1416-7263 | ||
040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
041 | |a eng | ||
100 | 1 | |a Tandori Mária | |
245 | 1 | 0 | |a Eighteenth-century legislation of Corsica |h [elektronikus dokumentum] / |c Tandori Mária |
260 | |a Universidad "József Attila", Departamento de Estudios Hispánicos |b Szeged |c 2002 | ||
300 | |a 29-45 | ||
490 | 0 | |a Acta hispanica |v 7 | |
520 | 3 | |a Korzika szigete a 18. század elején Genova birtoka volt. 1729-ben lázadás tört ki a köztársaság ellen, melyet elhúzódó, 40 éven át folyamatosan meg-megújuló szabadságharc követett. Ezen időszakban Korzika lázadók által uralt részén többszörös hatalomváltás zajlott le. Ezek a változások érintették a sziget törvényhozásának szerkezetét és működését is. A tanulmány először a genovai idők korzikai államszervezetét tekinti át, ismerteti az archaikus törvényhozó szerv, a consulta működését. Utána áttekinti a 40 év alatt végrehajtott módosításokat, különös tekintettel az 1755-ös Pasquale Paoli-féle alkotmány rendelkezéseire. Említés történik Rousseau korzikai alkotmánytervezetéről. 1769 után Korzika szigete a francia királyság birtokába került, amely bevezette a rendi-képviseleti rendszert. A rendiség, mint társadalmi szervezet idegen jelenség volt Korzikán, felülről, mesterségesen hozták létre, 1789 után nyomtalanul eltűnt. Az önálló korzikai államiság utoljára 1793-ban alakult ki, amikor a nép Paoli vezetésével függetlenítette magát a jakobinus Franciaországtól. A sok ellentéttől szabdalt, szegény országnak azonban nem volt esélye a függetlenség kivívására. Ezért 1794-ben Korzika alkotmányos unióra lépett Nagy-Britanniával. Angol mintára új alkotmányt hoztak, amelyben a régi consulta helyére a modern parlament került. Ez a rezsim azonban, a korzikaiak és az angolok között kibontakozó számos nézeteltérés, és az 1. koalíciós háború alakulása következtében 1796-ra megbukott. A francia hadsereg újra birtokba vette a szigetet, amely végérvényesen betagolódott a francia államba. A korzikai törvényhozás megszűnt. A tanulmány függelékében kísérlet történik az 1729 korzikai törvényhozó gyűlések listájának összeállítására az időpont és a helyszín feltüntetésével. | |
650 | 4 | |a Bölcsészettudományok | |
650 | 4 | |a Történettudomány és régészet | |
695 | |a Törvényhozás - Franciaország - 18. sz., Korzika története - 18. sz., Belpolitika - Korzika - 18. sz. | ||
856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/566/1/hisp_007_029-045.pdf |z Dokumentum-elérés |