Eighteenth-century legislation of Corsica

Korzika szigete a 18. század elején Genova birtoka volt. 1729-ben lázadás tört ki a köztársaság ellen, melyet elhúzódó, 40 éven át folyamatosan meg-megújuló szabadságharc követett. Ezen időszakban Korzika lázadók által uralt részén többszörös hatalomváltás zajlott le. Ezek a változások érintették a...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Tandori Mária
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Universidad "József Attila", Departamento de Estudios Hispánicos Szeged 2002
Sorozat:Acta hispanica 7
Kulcsszavak:Törvényhozás - Franciaország - 18. sz., Korzika története - 18. sz., Belpolitika - Korzika - 18. sz.
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/566
LEADER 02807nab a2200217 i 4500
001 acta566
005 20221216123111.0
008 161015s2002 hu o 0|| eng d
022 |a 1416-7263 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a eng 
100 1 |a Tandori Mária 
245 1 0 |a Eighteenth-century legislation of Corsica  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Tandori Mária 
260 |a Universidad "József Attila", Departamento de Estudios Hispánicos  |b Szeged  |c 2002 
300 |a 29-45 
490 0 |a Acta hispanica  |v 7 
520 3 |a Korzika szigete a 18. század elején Genova birtoka volt. 1729-ben lázadás tört ki a köztársaság ellen, melyet elhúzódó, 40 éven át folyamatosan meg-megújuló szabadságharc követett. Ezen időszakban Korzika lázadók által uralt részén többszörös hatalomváltás zajlott le. Ezek a változások érintették a sziget törvényhozásának szerkezetét és működését is. A tanulmány először a genovai idők korzikai államszervezetét tekinti át, ismerteti az archaikus törvényhozó szerv, a consulta működését. Utána áttekinti a 40 év alatt végrehajtott módosításokat, különös tekintettel az 1755-ös Pasquale Paoli-féle alkotmány rendelkezéseire. Említés történik Rousseau korzikai alkotmánytervezetéről. 1769 után Korzika szigete a francia királyság birtokába került, amely bevezette a rendi-képviseleti rendszert. A rendiség, mint társadalmi szervezet idegen jelenség volt Korzikán, felülről, mesterségesen hozták létre, 1789 után nyomtalanul eltűnt. Az önálló korzikai államiság utoljára 1793-ban alakult ki, amikor a nép Paoli vezetésével függetlenítette magát a jakobinus Franciaországtól. A sok ellentéttől szabdalt, szegény országnak azonban nem volt esélye a függetlenség kivívására. Ezért 1794-ben Korzika alkotmányos unióra lépett Nagy-Britanniával. Angol mintára új alkotmányt hoztak, amelyben a régi consulta helyére a modern parlament került. Ez a rezsim azonban, a korzikaiak és az angolok között kibontakozó számos nézeteltérés, és az 1. koalíciós háború alakulása következtében 1796-ra megbukott. A francia hadsereg újra birtokba vette a szigetet, amely végérvényesen betagolódott a francia államba. A korzikai törvényhozás megszűnt. A tanulmány függelékében kísérlet történik az 1729 korzikai törvényhozó gyűlések listájának összeállítására az időpont és a helyszín feltüntetésével. 
650 4 |a Bölcsészettudományok 
650 4 |a Történettudomány és régészet 
695 |a Törvényhozás - Franciaország - 18. sz., Korzika története - 18. sz., Belpolitika - Korzika - 18. sz. 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/566/1/hisp_007_029-045.pdf  |z Dokumentum-elérés