03276nab a2200229 i 4500 acta44542 20220511154708.0 170214s2016 hu o 0|| hun d 0563-0614, 0324-6523 SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium hun hun Szabó Mária Mikrodomborzat - talaj - vegetáció kölcsönhatások toposzekvens mentén mocsár, mocsárrét esetén [elektronikus dokumentum] / Szabó Mária 2016 115-127 Acta climatologica 50/B A tanulmány a Ceglédbercel határában húzódó mocsárrét növényzeti és élőhelyi mintázata közötti kapcsolatok vizsgálati eredményeinek áttekintése. A vegetáció térbeli mikroheterogenitásának kérdései szoros kapcsolatban vannak a domborzattal és egyes talajtulajdonságokkal. A vizsgálatok céljából 2011 évben egy 20 méteres keresztszelvényt jelöltünk ki egy emelkedő térszín mentén és négyzetméterenként elvégeztük a növényzet cönológiai felmérését. Minden fajnak megbecsültük a százalékos borítását és hozzárendeltük a víz- és nitrogénigényüket kifejező Borhidi-féle ökológiai indikátorés a természetességüket kifejező értékeket. A transzekt mentén jól megfigyelhető mindhárom mutató változása. A növényzeti mintázat változása jó összhangban van a mikrodomborzatbeli különbségekkel. Ahol a felszín a környező területhez képest viszonylag alacsonyabb, megnövekszik a vízigényesebb fajok aránya. Ezzel párhuzamosan a térszín növekedése a közepes vízigényű, mezofil, illetve a szárazságtűrő fajok dominanciájának növekedését vonja maga után. Mindez a nagy térbeli léptékben már régóta ismert, de finom térbeli skálán még kevéssé vizsgált. A teodolitos felmérés során kapott domborzatmodell jól megmutatja a területen előforduló, kisebb-nagyobb tengerszintfeletti magasságbeli különbségeket. Jól látszik, hogy a mocsártól a szántó felé emelkedik a felszín, s hogy vannak a területen kisebb nagyobb mélyedések és kiemelkedések. A nitrogénigény szempontjából a végig a közepes tápanyag ellátottságot igénylő fajok aránya legnagyobb, bár egyes mintanégyzetben jelentősek a kisebb nitrogénigényű, un. szubmezotróf termőhelyek növényei is. A transzekt alsó részétől, a nádastól távolodva a degradációra utaló zavarástűrő fajok aránya növekedik, bár dominanciájuk mindvégig nem jelentős. Mindez arra utal, hogy a növényzet degradációja még nem jelentős A terület természetességi állapotát tekintve kevésbé bolygatottnak tekinthető. A zavarástűrő fajok aránya fokozatosan nő a térszíni emelkedéssel a szántó felé közeledve. Ki kell emelni, hogy a zavarástűrők nagy része az őshonos flóra tagja, nagyon kevés a gyom, tájidegen vagy invazív növény a vizsgált keresztszelvényben nem fordult elő. Természettudományok Föld- és kapcsolódó környezettudományok Ceglédbercel - mocsárrét - ökológia Szanyi Dóra Ágnes aut http://acta.bibl.u-szeged.hu/44542/1/climatologica_050_b_115-127.pdf Dokumentum-elérés