A Szegedi Tudományegyetem és az Université de Lorraine helyi gazdaságra gyakorolt hatásának számszerűsítése
Bár a felsőoktatási intézmények helyi gazdaságra gyakorolt hatásának mérése az 1970-es évekre nyúlik vissza, napjainkig sem alakult ki olyan egységes módszertan, amellyel térben és időben összehasonlítható eredményekhez lehetne hozzájutni. Néhány mérföldkőnek számító munka kísérletet tett az elért e...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2016
|
| Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása |
| Kulcsszavak: | Felsőoktatás - gazdasági hatás, Regionális politika |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/44074 |
| Tartalmi kivonat: | Bár a felsőoktatási intézmények helyi gazdaságra gyakorolt hatásának mérése az 1970-es évekre nyúlik vissza, napjainkig sem alakult ki olyan egységes módszertan, amellyel térben és időben összehasonlítható eredményekhez lehetne hozzájutni. Néhány mérföldkőnek számító munka kísérletet tett az elért elméleti eredmények szintetizálására, azonban a szakirodalomban nem találni olyan munkát, amely azonos módszertannal különböző országokban található egyetemeket hasonlít össze, csak olyanokat, melyek egy választott módszertannal egy – jellemzően a szerző(k) munkahelyéül szolgáló – intézmény hatásait becslik meg. A tanulmányunk ebben a tekintetben úttörő munka, a kutatás jelenleg rendelkezésre álló eredményei alapján egy magyar (Szegedi Tudományegyetem, Szeged) és egy francia (Université de Lorraine, Metz) felsőoktatási intézmény helyi gazdaságra gyakorolt hatásait dolgozza fel és hasonlítja össze teljesen azonos modell alapján. A mérés során egy multiplikátor alapú modellt alkalmaztunk, amely az elérhető legszélesebb körben primer adatokon alapul. A módszer elsősorban a felsőoktatási intézmények első két missziójához (oktatás és tudományos alapkutatás) kapcsolható tevékenységek hatását képes összegezni. Az így kapott eredmények a szakirodalommal egységben azt hangsúlyozzák, hogy ezek a funkciók gazdasági értelemben nem képesek többet hozzátenni a régió gazdasági teljesítményéhez, mint amennyit az egyetem működését finanszírozó – jellemző kormányzati – szervezetek biztosítanak, azaz helyi hozzáadott értéket alig tudnak termelni. Ez a megállapítás különösen fontossá teszi azt, hogy az egyetemek többé-kevésbé felismert és felvállalt harmadik missziójának hatásait is képesek legyünk feltérképezni. While measuring the impact of higher education institutions on local economy dates back to the 1970s, until now it has not led to a uniform methodology, which could produce spatially comparable results. Some of the landmark works attempted to synthesize theoretical results, but we cannot find papers in the literature that compare universities in different countries with the same methodology. The typical scientific work is a case study about the workplace of the author(s). Our study is groundbreaking in this respect, the research has been conducted into the effects of a Hungarian (University of Szeged, Szeged) and a French (University of Lorraine, Metz) higher education institution; and compares them based on the exact same model. During the measurement, a multiplier-based model was used, which utilized primary data whenever it was available. The method is able to summarize the impacts of the first two missions of higher education institutions (education and scientific research). The results obtained stress that these missions cannot add to the economic performance of the region more than funding of the university's operation by the (national or local) government; in other words, their value added is very limited. This statement makes it particularly important that the effects of the universities’ third mission (more or less identified and managed) should be considered. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 240-254 |
| ISBN: | 978-963-315-290-4 |
| ISSN: | 1588-8533 |