Széchenyi István

|halál helye= Döbling |halál oka= öngyilkosság |sírhely= Nagycenk |születési név= Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István |házastárs = Seilern Crescence (1836. február 4. – 1860. április 8.) |gyermekek száma = 3 |gyermekei = |szülei = |szakma = |tisztség = - |aláírás= Signature Széchenyi.svg |wikicommons = István Széchenyi |alsablon= | fegyvernem = lovasság | szolgálati idő = 1809–1826 | rang = kapitány | csatái = napóleoni háborúk :}}}}}} Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21.Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: ''„polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”''). Eszméi, hatása és gyakorlati tevékenysége által a modern Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok fűződnek. Eszméit tartalmazó könyvei, a Hitel, a Világ és a Stádium óriási hatást gyakoroltak kora szellemi megújításában.

1827-ben a londoni és párizsi klubélet mintájára megalapította a Nemzeti Kaszinót, hogy társasági fórumot teremtsen a nemesség, az értelmiség és a tenni vágyó hazafiak számára. Gyakorlati alkotásai közé tartoznak a mai Magyar Tudományos Akadémia alapjának (Magyar Tudós Társaság) létesítése, a Lánchíd megalkotása, a hajózás és hajógyártás (Óbudai Hajógyár), a balatoni gőzhajózás megteremtése, a Vaskapu szabályozása, a Tisza-vidék árvízmentesítése, valamint ő volt a korszerű bortermelés, a selyemhernyó-tenyésztés, a cukorgyártás, a gázvilágítás, az országos vasútfejlesztés egyik előmozdítója. Az első gőzhengermalom létrehozásával a modern lisztgyártás megalapozója. 1842-ben ő javasolta a budai alagút építését a Várhegy keresztülfúrásával az épülő Lánchíd budai hídfőjénél. Ő volt a lóversenyzés és lótenyésztés, később az evezőssport meghonosítója Magyarországon: létrehozta az első csónakházat (''Csónakda),'' 1841-ben megalapította az első Hajós Egyletet, beindítva az első evezősversenyeket. Számos intézmény alapítója és névadója, az ipar és gazdaság fejlődésében fontos részvénytársaságok megalapítója. Kezdeményezésére nyílt meg 1837-ben Pest-Buda első magyar nyelvű színháza (mely 1840-től a Nemzeti Színház nevet viselte). Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön édesapja. Leszármazói napjainkban is (2023) Magyarországon élnek. Dédunokája Széchenyi Géza. Ödön nevű fia ágán. Gróf Széchenyi István és testvéreinek a leszármazói megalapították 2013-ban a Gróf Széchenyi Család Alapítványt, amely a nemzeti értékrend továbbvitelén tevékenykedik. Információk a Wikipedia alapján
1 - 20 megjelenítése a 35 találatból, Keresési idő : 0.04s Szűkített eredmények
  1. 1
    Online elérés
    Cikk
  2. 2
    Online elérés
    Cikk
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
    Online elérés
    Cikk
  9. 9
    ...Széchenyi István emlékülés (1991) (Szeged)...
    Online elérés
    Könyv része
  10. 10
    ...Széchenyi István emlékülés (1991) (Szeged)...
    Online elérés
    Könyv része
  11. 11
    ...Széchenyi István emlékülés (1991) (Szeged)...
    Online elérés
    Könyv része
  12. 12
    ...Széchenyi István emlékülés (1991) (Szeged)...
    Online elérés
    Könyv része
  13. 13
    ...Széchenyi István emlékülés (1991) (Szeged)...
    Online elérés
    Könyv része
  14. 14
    ...Széchenyi István emlékülés (1991) (Szeged)...
    Online elérés
    Könyv része
  15. 15
    ...Széchenyi István emlékülés (1991) (Szeged)...
    Online elérés
    Könyv része
  16. 16
    ...Széchenyi István emlékülés (1991) (Szeged)...
    Online elérés
    Könyv része
  17. 17
    1991
    ...Széchenyi István emlékülés (1991) (Szeged)...
    Online elérés
    Könyv
  18. 18
    További közreműködők: ...Széchenyi István...
    Online elérés
    Cikk
  19. 19
    További közreműködők: ...Széchenyi István...
    Online elérés
    Cikk
  20. 20
    További közreműködők: ...Széchenyi István...
    Online elérés
    Cikk