Ranschburg Pál

| nemzetiség = magyar | házastárs = | szülei = Ranschburg Salamon, Beri Emília | szakma = elme- és ideggyógyász,
pszichológus,
gyermekgyógyász,
egyetemi tanár | iskolái = Pannonhalmi Szent Benedek Rend Győri Főgimnázium, Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem, Orvostudományi Kar | aláírás = | állampolgárság = magyar }} Ranschburg Pál (Győr, 1870. január 3. – Budapest, 1945. január 12.) nemzetközi hírű ideg-és elmegyógyász, orvos-pszichológus, egyetemi tanár. A kísérleti pszichológia és a gyógypedagógiai pszichológia, valamint a gyermekpszichiátria kísérleti lélektani alapjainak megteremtője Magyarországon. Megalapítója volt a Magyar Pszichológiai Társaságnak, amelynek első, majd örökös tiszteletbeli elnöke lett. Számtalan módon vett részt a magyar pszichológiai élet működésében a két világháború között. Az általa felismert „homogén gátlás” emlékezeti törvényszerűségét róla nevezték el „Ranschburg-fenomén”-nek. Testvérei: Ranschburg Viktor könyvkiadó, a szerzői jogok meghonosítója, Ranschburg Gusztáv antikvárius, a hungarikumok gyűjtője, és Ranschburg Nándor jogász, a kartelljog hazai adaptálója. Információk a Wikipedia alapján