Czuczor Gergely

| halál helye = Pest | házastárs = | gyermekei = | lakhely =

| felsőoktatási intézmény = | más intézmény = | egyéb diplomái =

| szakterület = költő, nyelvtudós | kutatási terület = | tudományos fokozat = | mérnöki ág = | aktivitási típus = | szakintézeti tagság = | felsőoktatási munkahely1 = | felsőoktatási beosztás1 = | felsőoktatási munkahely2 = | felsőoktatási beosztás2 = | kutatóintézeti munkahely = | kutatóintézeti beosztás = | más munkahelyek = | jelentős munkái = A Magyar Nyelv Szótára | jelentős tervfeladatai = | tudományos publikációk száma = | szakmai kitüntetések = | akadémiai tagság = Magyar Tudományos Akadémia | hatással volt = | hatással voltak rá = | honlap = }} bélyegkép|jobbra|200px|Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szobra Győrött Czuczor Gergely eredetileg István (Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Írói álneve Ete. Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett a Gergely. Jedlik Ányos természettudós unokatestvére.

Költőként a népdal formakészletének egyike legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfajokat. Nyelvészként fő műve a hatkötetes mű, ''A magyar nyelv szótára'' (1862–1874, amelyet „a Czuczor–Fogarasi” néven emlegetnek, mert Czuczor halála után Fogarasi János fejezte be). Életében négy kötet jelent meg. Százhetvenezer szócikkével majd száz évig nem volt párja.

Czuczor Gergely sok verse népdallá vált. (Móser Zoltán művelődéstörténész kutatása alapján 84, háromszor annyi, mint ahány Petőfi Sándor-vers.)

Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó ''Riadó'' című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. Kolerajárvány áldozata lett, mint három és fél évtizeddel korábban Kazinczy Ferenc. Információk a Wikipedia alapján